Belépés

Email

Jelszó

Regisztráció

Google

173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről

173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet

a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről

A Kormány a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések
§ E rendelet alkalmazásában:
állandó tárolóhely: a pirotechnikai raktárépület és a pirotechnikai raktárhelyiség,
átmeneti tárolóhely: a pirotechnikus által kialakított, e rendeletben meghatározott tárolási engedély nélküli tárolóhely,
biztonsági távolság: a gyártó által meghatározott távolság, amelyen belül pirotechnikai termék felhasználása, megsemmisítése során személyek nem tartózkodhatnak,
^*EU-megfelelőségi nyilatkozat: a gyártónak vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének arra vonatkozó írásbeli nyilatkozata, hogy a pirotechnikai termék megfelel az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek, és a forgalomba hozatali feltételeknek,

4a.^* ellenőrzött terület: pirotechnikai termék - rendőrségi engedéllyel vagy bejelentésről szóló rendőrségi igazolással történő - felhasználása során a tevékenységért felelős pirotechnikus által felügyelt terület,

4b.^* felhasználhatósági idő: a gyártó vagy a megfelelőségértékelő szervezet által év és hónap pontossággal meghatározott határidő közül a rövidebb, amelyen belül a pirotechnikai termék rendeltetésszerű használatra alkalmas és megfelel az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek,

4c.^* forgalmazás: egy pirotechnikai terméknek kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre vagy használatra bocsátása az uniós piacon, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen,

^*forgalmazó: a forgalmazási folyamatban részt vevő, a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely pirotechnikai terméket forgalmaz az uniós piacon,
^*forgalomba hozatal: az uniós piacon való forgalmazás, illetve felhasználás céljából a pirotechnikai termék - ellenszolgáltatás ellenében vagy anélkül történő - első átengedése,
forgalomból való kivonás: minden olyan intézkedés, amelynek célja a pirotechnikai termék forgalmazásának megakadályozása,

7a.^* gazdasági szereplő: a gyártó, az importőr és a forgalmazó,

^*gyártó: az a természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely pirotechnikai terméket tervez vagy gyárt, illetve terveztet és gyártat annak saját név vagy védjegy alatt történő forgalmazása céljából, továbbá aki vagy amely az importált vagy már forgalomban lévő pirotechnikai terméket olyan módon módosítja, ami befolyásolja a pirotechnikai termék e rendelet követelményeinek való megfelelését,
^*harmonizált szabvány: az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk c) pontjában ekként meghatározott fogalom,
honosított harmonizált szabvány: a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában ekként meghatározott fogalom,
^*ideiglenes tárolóhely: a pirotechnikai termék év végi forgalmazásához kapcsolódó, az év végi forgalmazás helyén maximum 2 hónap időtartamra engedélyezhető tárolóhely,
^*importőr: az Európai Gazdasági Térségben letelepedett természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely üzleti tevékenysége körében egy, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes államból származó pirotechnikai terméket az uniós piacon első alkalommal forgalomba hoz,
járművekhez használt pirotechnikai termék: a járművekben található biztonsági berendezések alkatrésze, amely ezek vagy más berendezések aktiválásához használatos pirotechnikai anyagokat tartalmaz,
késleltetési időtartam: az indítás pillanatától az elsődleges pirotechnikai hatás (kilövésindítás vagy effektus) létrejöttéig eltelt időtartam,
kézi tárolóhely: a felhasználási, illetve a forgalmazási tevékenységhez kapcsolódó tárolóhely,
kifúvófal, kifúvófödém: az állandó tárolóhely olyan határoló fala, födéme, amely az esetlegesen bekövetkező robbanásnak vagy heves égésnek már a kezdeti nyomására felszakad és kifúvódik, ezáltal az építmény más szerkezetei mentesülnek a súlyos romboló hatástól,
kifúvófelület: az állandó tárolóhely határoló felületeinek azon szerkezeti egysége, amely a helyiségben esetlegesen bekövetkező robbanásnak vagy heves égésnek már a kezdeti nyomására felszakad és kifúvódik, 3 kN/m2-nél kisebb robbanási túlnyomás hatására megnyílik, és kiviteli formája a kifúvófal és a kifúvófödém,

17a.^* megfelelőségértékelés: eljárás, amely bizonyítja a pirotechnikai termékkel kapcsolatos, e rendeletben meghatározott alapvető biztonsági követelmények teljesülését,

17b.^* műszaki leírás: a pirotechnikai termék által teljesítendő műszaki követelményeket ismertető dokumentum,

műveleti utasítás: a pirotechnikai tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkező vállalkozás által készített, műveleti előírásokat tartalmazó belső szabályozás, amely a végrehajtandó munkafolyamatokat és azok felelőseit határozza meg,

18a.^* méretarányos helyszínrajz: a tárolás, felhasználás helyszínéről készített olyan méretarányos rajz, mely jól láthatóan tartalmazza a jogszabályban megjelölt adatokat és megmutatja, hogy a rajzon megjelölt egységnyi hosszúság a valóságban mekkora távolságnak felel meg,

nagyforgalmú épület: amelynek bejáratonként összesített személyforgalma bármely időszakban 10 perc alatt meghaladja a 300 főt,
nettó hatóanyag-tartalom: egy önálló pirotechnikai termék pirotechnikai összetevőinek (robbanóanyag és pirotechnikai elegy) együttes tömege,
pirotechnikai termék megsemmisítése: a pirotechnikai termék rendeltetésszerű felhasználásra véglegesen alkalmatlanná tétele oly módon, hogy az a művelet következtében környezetre veszélytelen állapotba kerül,
^*pirotechnikai tevékenység: a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 18/A. § (1) bekezdésében ekként meghatározott fogalom,

22a.^* szaktudással rendelkező személy: a 4. és a T2. pirotechnikai osztályba sorolt termékek tekintetében a pirotechnikus szakképesítéssel vagy pirotechnikai terméküzemeltető szakképesítéssel rendelkező személy, a P2. pirotechnikai osztályba sorolt termékek tekintetében a gyártó által meghatározott szakképesítéssel rendelkező személy,

22b.^* szcenikai tevékenység: olyan tevékenység, amely során a szcenikus segít a szín- és látványtervet lefordítani szerkezeti megoldásokra, anyagokra, technikákra, összehangolja a műhelymunkát a színpadi próbafolyamattal, gondoskodik a kivitelezés biztonságáról, folyamatosságáról, a színpadi berendezések működéséről, a díszletek szállításáról, összeszereléséről,

színpadi pirotechnikai termék: a beltéri vagy kültéri színpadi használatra tervezett pirotechnikai termék, ideértve a filmek és televíziós műsorok gyártását vagy ezekhez hasonló felhasználást is,
tárolási norma: egy vagy többféle pirotechnikai termék nettó hatóanyag-tartalmának legnagyobb összmennyisége TNT-egyenértékre vonatkoztatva, amely a robbanóanyag tárolóhelyen, pirotechnikai raktárépületben, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségben egyidejűleg jelen lehet,
telepítési távolság: bármilyen típusú pirotechnikai tárolóhely létesítése, telepítése során a környezetükben lévő védendő létesítmények, műtárgyak között megtartandó legkisebb távolság,
tömegtartózkodásra szolgáló épület: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van,
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség, tér: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadó képességű helyiség, tér,
tűzijáték: szórakoztató célra szánt pirotechnikai termék,
^*tűzvédelmi dokumentáció: az épület, létesítmény megközelíthetőségére, oltóvízellátására, a kockázati osztályba sorolásra, az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereire, a tűzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására, épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint a tűzjelzésre és oltásra vonatkozó terv,

29a.^* uniós harmonizációs jogszabály: minden, a pirotechnikai termék forgalomba hozatalának feltételeit meghatározó, harmonizációs kötelezettséget megállapító európai uniós jogi aktus,

vállalkozás: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég és a gazdasági társaság; e cím vállalkozás tagjára, tulajdonosára, illetve vezető tisztségviselőjére vonatkozó rendelkezéseit az egyéni vállalkozóra, illetve az egyéni cégre is alkalmazni kell,
^*védőterület: a pirotechnikus által, a pirotechnikai termék működtetési és környezeti paramétereinek (kaliber, függőlegestől eltérő kilövési szög, talajszinttől mért kilövési magasság, minimum 5 km/óra szélsebesség) figyelembevételével meghatározott, a pirotechnikai termék biztonsági távolsága által adott területnél nagyobb terület, amelyen belül a pirotechnikai termék rendeltetésszerű működése balesetet, sérülést vagy kárt okozhat és amely nem lehet kisebb, mint a 11. § (6) bekezdése szerint meghatározott terület,
védőtávolság: az a minimális távolság, amelyet a pirotechnikai raktárépület telepítésekor, a létesítmény és a környezetében lévő más, védendő létesítmények között, azok irányaiban tartani kell,
^*visszahívás: a piacfelügyeleti hatóság, a gyártó, az importőr vagy a forgalmazó olyan intézkedése, ami arra irányul, hogy a forgalomba hozott pirotechnikai terméket a végső felhasználótól visszavegye.
§ Pirotechnikai terméknek minősül
a) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete szerinti veszélyes áruk 1. osztályába tartozó UN 0039, 0066, 0092, 0093, 0101, 0103, 0121, 0131, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196, 0197, 0299, 0313, 0314, 0315, 0316, 0317, 0323, 0325, 0333, 0334, 0335, 0336, 0337, 0349, 0353, 0368, 0373, 0403, 0404, 0418, 0419, 0420, 0421, 0428, 0429, 0430, 0431, 0432, 0454, 0487, 0492, 0493, 0503 számú termék, vagy
b) bármely olyan, robbanóanyagot, illetve pirotechnikai elegyet tartalmazó termék, amely önfenntartó exoterm kémiai reakción keresztül, szabályozott módon, előre meghatározott speciális (fény-, füst-, gáz-, hang-, hő-, köd-, láng- vagy szikra-) hatást, illetve ezeknek a hatásoknak a kombinációját fejti ki.
A pirotechnikai termékek osztályba sorolása
§ (1) A pirotechnikai terméket a rá vonatkozó alapvető biztonsági követelmények figyelembevételével az a vállalkozás, amely saját név vagy védjegy alatt történő forgalomba hozatal céljából pirotechnikai terméket tervez, gyárt, illetve terveztet és gyártat (a továbbiakban: gyártó) a pirotechnikai termék kockázati szintje, valamint felhasználási módja (nettó hatóanyag-tartalom, biztonsági távolság, zajszint) alapján - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint - osztályokba sorolja.

(2) A filmek és televíziós műsorok gyártását, vagy ezekhez hasonló felhasználást is ideértve, a beltéri vagy kültéri színpadi használatra tervezett azon pirotechnikai terméket (a továbbiakban: színpadi pirotechnikai termék),

a) amely alacsony kockázattal jár, a T1. pirotechnikai osztályba,
b) amelyet kizárólag pirotechnikus szakképesítéssel rendelkező személy (a továbbiakban: pirotechnikus) által használható és kezelhető, a 12. pirotechnikai osztályba

kell sorolni.

(3) A színpadi pirotechnikai termék kivételével a szórakoztató célra szánt azon pirotechnikai terméket (a továbbiakban: tűzijáték termék),

a) amely nagyon alacsony kockázattal és elhanyagolható zajszinttel jár, és amelyet - beleértve az emberi tartózkodás céljára szolgáló épületek belsejét is - behatárolt területen való használatra szántak, az 1. pirotechnikai osztályba,
b) amely alacsony kockázattal és alacsony zajszinttel jár, és a szabadban lévő behatárolt területen való használatra szántak, a 2. pirotechnikai osztályba,
c) amely közepes kockázattal jár, a szabadban lévő nagy nyílt területen való használatra szántak, és amely zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre, a 3. pirotechnikai osztályba,
d) amely nagy kockázattal jár, kizárólag pirotechnikus által használható és kezelhető, és amely zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre, a 4. pirotechnikai osztályba

kell sorolni.

(4) Az 1. pirotechnikai osztály nem foglalja magában az olyan lőpor vagy fémpor tartalmú durranótöltettel ellátott, gyújtószállal vagy dörzsfejjel, és késleltetővel szerelt, nem fémköpenyes pirotechnikai terméket, illetve annak telepet alkotó változatát, amely az esetleges fényhatás mellett elsődlegesen hanghatást kelt (a továbbiakban: petárda), a villanós petárdát, illetve annak telepet alkotó változatát, valamint azokat a durranó borsókat, amelyek 2,5 mg-nál több ezüstfulminátot tartalmaznak.

(5) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott pirotechnikai termékek körébe nem tartozó, gyártói termék-megfelelőségi műbizonylattal rendelkező azon pirotechnikai terméket (a továbbiakban: egyéb pirotechnikai termék),

a) amely alacsony kockázattal jár, a P1. pirotechnikai osztályba,
b) amely kizárólag a gyártó által meghatározott szakképesítéssel rendelkező személy által használható és kezelhető, a P2. pirotechnikai osztályba

kell sorolni.

§ A pirotechnikai termékre vonatkozó harmonizált szabványsorozat szerinti osztályozás kategóriája megfelel a 3. § szerinti pirotechnikai osztálynak.
§ (1)^*Tilos a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására, kimérésére szolgáló helyiségben, szabad téren, ezeknek 50 m-es környezetében és repülőtéren az oda nem rendszeresített pirotechnikai termék felhasználása.

(2) Az 1., 2., a T1, a P1, valamint a mezőgazdasági és az erdőgazdasági felhasználás céljára előállított P2. pirotechnikai osztályba tartozó termék kivételével tilos pirotechnikai terméket védett természeti területen felhasználni. Tűzgyújtási tilalom esetében védett természeti területen az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék felhasználása is tilos. Védett természeti területre nem érhet be a felhasznált pirotechnikai termékek védőterülete sem.

(3) Polgári célú pirotechnikai termékek gyártására az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet (a továbbiakban: ÁRBSZ) gyártásra vonatkozó előírásait kell megfelelően alkalmazni.

A talált és a zárolt pirotechnikai termékekre vonatkozó szabályok
§ (1) A talált pirotechnikai terméket haladéktalanul be kell jelenteni a rendőrségnek, kivéve a magánszemély által birtokolható pirotechnikai terméket, ha a birtoklás - e rendelet szerinti - feltételei rá nézve fennállnak.

(2)^* A pirotechnikai tevékenységre irányuló hatósági engedély (a továbbiakban: engedély) iránti kérelmet benyújtó vállalkozás (a továbbiakban: engedélyes), továbbá a forgalmazás vagy felhasználás bejelentéséről szóló rendőrségi igazolással rendelkező vállalkozás a pirotechnikai termék elvesztését haladéktalanul bejelenti az engedélyt vagy az igazolást kiadó hatóságnál.

(3) A rendőrség a talált, valamint a zárolt pirotechnikai termék megsemmisítéséről gondoskodik, ha

a) a termék hibás, vagy felhasználhatóságának időtartama eltelt,
b) a jogosult annak elszállításáról, értékesítéséről vagy megsemmisítéséről a rendőrségi tárolás megkezdését, illetve a helyszínen történő zárolás elrendelését követő egy éven belül nem gondoskodott.

(4) A zárolás, és az ahhoz kapcsolódó megsemmisítés költségeit az érintett, valamint az örökös vagy a jogutód téríti meg.

A pirotechnikai termékre vonatkozó alapvető biztonsági követelmények
§^*(1) A gyártó köteles biztosítani, hogy a pirotechnikai termék megfelel a rá vonatkozó alapvető biztonsági követelményeknek, és kiállítja a 8. melléklet szerinti EU-megfelelőségi nyilatkozatot.

(2) A gyártó és az importőr az általa gyártott vagy importált valamennyi pirotechnikai termékről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a pirotechnikai termék

a) nyilvántartási számát,
b) kereskedelmi elnevezését,
c) általános típusát, valamint ha van, akkor altípusát,
d) gyártásának helyszínét, és
e) forgalomba hozatalának időpontját.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a pirotechnikai termék forgalomba hozatalától számított 10 évig kell nyilvántartani.

(4) A gyártói vagy importőri tevékenység befejezését követően a gyártó vagy importőr soron kívül átadja a (2) bekezdés szerinti teljes nyilvántartást a rendőrségnek, amely a (2) és (3) bekezdés szerinti szabályoknak megfelelően kezeli tovább a nyilvántartást.

7/A. §^* (1) Valamennyi pirotechnikai terméket a 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartási számmal kell ellátni, amely tartalmazza

a) a pirotechnikai termékek tekintetében a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény szerinti bejelentett szervezet (a továbbiakban: bejelentett szervezet) nyilvántartási számát,
b) a pirotechnikai termék osztályára vonatkozó megjelölést:
ba) „F1” az 1. osztályba, „F2” a 2. osztályba, „F3” a 3. osztályba és „F4” a 4. osztályba tartozó pirotechnikai termékek esetében,
bb) „T1” a T1. osztályba és „T2” a T2. osztályba tartozó pirotechnikai termékek esetében,
bc) „P1” a P1. osztályba és „P2” a P2. osztályba tartozó pirotechnikai termékek esetében,
c) a bejelentett szervezet által az adott pirotechnikai termékhez rendelt feldolgozási számot.

(2) A nyilvántartási szám megjelölése - a következő sorrendben -

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti számot,
b) „-” jelet,
c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti megjelölést,
d) „-” jelet,
e) az (1) bekezdés c) pontja szerinti feldolgozási számot

foglalja magában.

§ (1)^*Az e rendeletben meghatározott hatóság engedélyével rendelkező gyártó a bejelentett szervezet felé közli a teljesítményi jellemzőket a lehető legnagyobb biztonság és megbízhatóság elérése érdekében.

(2) A pirotechnikai terméket úgy kell megtervezni és előállítani, hogy a megfelelő eljárás alkalmazásával biztonságosan kezelt hulladékként a lehető legkisebb hatást gyakorolja a környezetre.

(3) Rendeltetésszerű használat esetében a pirotechnikai terméknek a használati és kezelési útmutatóban foglaltak szerint kell működnie, amit a gyártó valósághű körülmények között vizsgál. Ha ez laboratóriumban nem lehetséges, a vizsgálatot olyan körülmények között kell végrehajtani, amelyek között a pirotechnikai terméket használni fogják.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során a következő információkat és tulajdonságokat kell figyelembe venni vagy megvizsgálni:

a) kialakítás, szerkezet és jellemző tulajdonságok, beleértve a részletes kémiai összetételt és a méreteket,
b) a pirotechnikai termék fizikai és kémiai stabilitását a szokásos és előrelátható környezeti feltételek mellett,
c) szokásos, előrelátható körülmények közötti kezelésre és szállításra való érzékenységet,
d) az összetevők összeférhetősége kémiai stabilitását,
e) a pirotechnikai termék nedvességgel szembeni ellenálló képességét, ha párás vagy nedves körülmények közötti felhasználásra szánják, és biztonságára vagy megbízhatóságára a nedvesség kedvezőtlen hatást gyakorolhat,
f) alacsony vagy magas hőmérséklettel szembeni ellenálló képességet, ha a pirotechnikai terméket ilyen hőmérsékleti körülmények közötti tárolásra és felhasználásra szánják, és biztonságára vagy megbízhatóságára a pirotechnikai termék egészének vagy egy összetevőjének hűtése vagy hevítése kedvezőtlen hatást gyakorolhat,
g) a korai vagy nem szándékolt gyújtás vagy gyulladás megelőzésére vonatkozó biztonsági jellemzőket,
h) megfelelő utasítások és - ha szükséges - jelölések meglétét a biztonságos kezelésre, tárolásra, felhasználásra és megsemmisítésre vonatkozóan,
i) a pirotechnikai termék, annak csomagolása vagy más összetevője minőségromlással szembeni ellenálló képességét szokásos, előrelátható körülmények között történő tárolás során,
j) a pirotechnikai termék biztonságos működéséhez szükséges eszközök és kellékek meghatározását, és a használati és kezelési útmutatót.

(5) A szállítás és a szokásos körülmények közötti tárolás során a pirotechnikai termék összetétele nem változhat meg, kivéve, ha a gyártó a használati és kezelési útmutatóban másként nem rendelkezett.

§^*(1) A pirotechnikai termék nem tartalmazhat - a fekete lőpor és a villanóelegy kivételével - polgári felhasználású robbanóanyagot és katonai robbanószert.

(2) A pirotechnikai termékek az (1) bekezdésben meghatározottakon túl nem tartalmazhatnak brizáns robbanóanyagot, kivéve azon P1., P2., T2. osztályba tartozó pirotechnikai termékek és a 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijátékok, amelyek eleget tesznek az alábbi feltételeknek:

a) a brizáns robbanóanyag nem vonható ki könnyen a pirotechnikai termékből,
b) a P1. osztály esetében a pirotechnikai termék nem működhet detonatív jelleggel és nem robbanthat fel megtervezett és legyártott állapotában másodlagos robbanóanyagokat,
c) a 4. pirotechnikai osztály, valamint a T2. és P2. osztály esetében a terméket nem detonatív jellegű működésre tervezték és szánták, vagy ha detonációra tervezték, nem robbanthat fel megtervezett és legyártott állapotában másodlagos robbanóanyagokat.
§ (1) A gyújtószerkezetnek megbízhatóan kell indulnia, és szokásos, előrelátható körülmények között használva megfelelő gyújtási képességgel kell rendelkeznie.

(2) A gyújtószerkezetet olyan védelemmel kell ellátni, amely szokásos, előrelátható körülmények között történő tárolás és használat során óvja azt az elektrosztatikus kisüléstől. Az elektromos gyújtószerkezetet olyan védelemmel kell ellátni, amely szokásos, előrelátható körülmények között történő tárolás és használat során óvja azt az elektromágneses terekkel szemben.

(3) A gyújtószerkezet burkolatának megfelelő mechanikai szilárdságúnak kell lennie, és a robbanótöltetet megfelelően védenie kell a szokásos, előrelátható mechanikai behatásoktól.

(4) A pirotechnikai termékhez mellékelni kell

a) a gyújtószerkezet égési idejének paramétereit, és
b) az elektromos izzógyújtó elektromos jellemzőit is.

(5) Az elektromos izzógyújtó vezetékeinek a tervezett felhasználást figyelembe véve megfelelően szigeteltnek és megfelelő mechanikai szilárdságúnak kell lenniük, beleértve a gyújtószerkezethez vezető összekötő szilárdságát is.

(6) A gyújtás módszerének tisztán láthatónak kell lennie, vagy szerepelnie kell a címkén, illetve a használati és kezelési útmutatóban.

§ (1) A tűzijáték termékre vonatkozó biztonsági távolság
a) az 1. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék esetében legalább 1 m,
b) a 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék esetében legalább 8 m,
c) a 3. és 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék esetében legalább 15 m.

(2) A tűzijáték termék maximális zajszintje a biztonsági távolságnál nem haladhatja meg a 120 dBA-t, vagy egy ennek megfelelő más módszerrel mért zajszintet.

(3) A tűzijáték termék kizárólag olyan anyagokból készülhet, amelynek visszamaradó anyagai az egészségre, a tulajdonra és a környezetre nézve a lehető legkisebb kockázatot jelentik.

(4) Az 1-3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket külön védőcsomagolással, csomagolással vagy a termék megfelelő kialakításával védeni kell a nem szándékolt gyújtás ellen. A 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket a nem szándékolt gyújtás ellen a gyártó által meghatározott módszerekkel kell védeni.

(5) A tűzijáték termék a felhasználás során nem mozdulhat el kiszámíthatatlan vagy előre nem látható módon.

(6)^* A tűzijáték termékre vonatkozó minimális védőterület átmérője

a) a gyártó által - a bejelentett szervezet által kiadott EU típusvizsgálati tanúsítvánnyal összhangban - megállapított érték, vagy
b) ha az a) pontban megállapított érték nem áll rendelkezésre, a tűzijáték termék kaliberének ezerszerese, szikraszökőkút esetében a termék működési magassága.
§ (1) Az egyéb pirotechnikai terméket oly módon kell megtervezni, hogy
a)^*a rendeltetésszerű használat esetében a természetes személyek életére, testi épségére, egészségére, valamint a tulajdonra és a környezetre, továbbá
b) nem szándékolt gyújtás esetében a visszamaradó anyag az egészségre, a tulajdonra és a környezetre a lehető legkisebb kockázatot jelentse.

(2) Az egyéb pirotechnikai terméknek a gyártó által feltüntetett felhasználhatósági időpontig rendeltetésszerűen működnie kell.

§ (1) Azt a pirotechnikai terméket, amely megfelel a rá vonatkozó honosított harmonizált szabványoknak, úgy kell tekinteni, hogy megfelel az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek.

(2) A Magyar Szabványügyi Testület az (1) bekezdésben meghatározott honosított harmonizált szabványok jegyzékét hivatalos lapjában közzéteszi.

A pirotechnikai termékek csomagolására és címkézésére vonatkozó előírások
§ (1) A pirotechnikai terméket a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályokban és az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kell csomagolni és jelölni.

(2) A legkisebb kereskedelmi egységcsomag megbontása esetén az egyenként forgalmazott pirotechnikai termékekhez használati és kezelési útmutatót kell mellékelni. A használati és kezelési útmutató kötelező elemként tartalmazza az alábbiakat:

a) a pirotechnikai termék más tűzveszélyes anyaggal egy helyiségben nem tárolható,
b) el nem zárt pirotechnikai termék nem hagyható felügyelet nélkül,
c) lakásban a pirotechnikai terméket a birtoklásra nem jogosult személyektől elzártan kell tartani,
d) tetőtérben, alagsorban vagy pincében pirotechnikai termék nem tárolható,
e) a pirotechnikai termék károsodástól, csapadéktól, napfénytől, sugárzó hőtől, tűztől és akaratlan gyújtástól védve tárolható,
f) elnedvesedett és utána kiszáradt, vagy sérült burkolatú pirotechnikai terméket, valamint olyan pirotechnikai terméket, amelyen szagképződés, esetleg melegedés észlelhető, a többi pirotechnikai terméktől térben azonnal el kell különíteni, az ilyen termék nem használható fel,
g) a pirotechnikai termékeredeti szerelési formája nem bontható meg, a pirotechnikai termék nem szerelhető szét,
h) a közvetlen, kézi gyújtással szerelt termék csak a gyújtóhelyet borító védősapkával mozgatható, és az akaratlan gyújtástól védve szállítható,
i) egy lakóegységen belül csak egy magánszemély tárolhat pirotechnikai terméket.

(3) A járművekhez használt pirotechnikai termék kivételével a belföldi forgalmazásra szánt pirotechnikai terméket vagy - ha azon nincs elegendő hely - a termék legkisebb egységcsomagját magyar nyelvű, illetve a felhasználó által kért nyelven közérthető és jól olvasható címkével kell a terméktől elválaszthatatlan módon ellátni.

(4) A (3) bekezdés szerinti címke tartalmazza:

a)^*a gyártó nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és a postai címét, ha a gyártó az Európai Unióban vagy valamely EGT-államban nem letelepedett, akkor a gyártó neve mellett az importőr nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és a postai címét,
b)^*a pirotechnikai termék nevét, típusát, pirotechnikai osztályát, a tanúsítási regisztrációs számát és a 7/A. § szerinti nyilvántartási számát,
c) a nettó hatóanyag-tartalmát,
d)^*a felhasználhatósági időt, valamint a 3. és 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékek esetében a gyártás évét,
e) a pirotechnikai termék felhasználásához szükséges - e rendelet szerinti - alsó korhatárt,
f) az 1-3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék és a T1. és a P1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termék esetében közérthető, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót, baleset- és egészségvédelmi figyelmeztetést, valamint - szükség szerint - a minimális biztonsági távolságot,
g) az 1. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék és a T1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termék esetében - szükség szerint - a „Kizárólag szabadtéri használatra!” feliratot,
h) a 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékesetében a „Kizárólag szabadtéri használatra!” feliratot,
i) a 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék, valamint a T2. és a P2. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termék esetében a „Kizárólag szaktudással rendelkező személy általi használatra!” feliratot, és a minimális biztonsági távolságot,
j) hogy tűzgyújtási tilalom esetében védett természeti területen felhasználása tilos,
k) a 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék esetében a termék magánszemély általi engedélyhez nem kötött felhasználhatóság időtartamát.

(5) A (4) bekezdés h)-j) pontja szerinti feliratok esetében a kisbetűs jelek betűmagassága legalább 1,5 mm.

(6) A nem belföldi forgalmazásra szánt pirotechnikai terméknek vagy - bontatlan gyűjtőcsomagolás esetében - a gyűjtőcsomagolásnak a (4) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott adatokat, illetve a pirotechnikai termék fajtájától függően a kalibert (átmérőt) tartalmazó felirattal kell rendelkeznie.

(7) A gyártó köteles a pirotechnikai terméket jól látható és olvasható kitörölhetetlen címkével ellátni az értékesítés helye szerinti ország hivatalos nyelvén, amelyben a terméket a fogyasztó számára értékesítik.

§ (1) A belföldi forgalmazásra szánt, a járművekhez használt pirotechnikai terméket vagy - ha azon nincs elegendő hely - a termék csomagolását közérthető és jól olvasható címkével kell a terméktől elválaszthatatlan módon ellátni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti címke tartalmazza:

a)^*a gyártó - és ha a gyártó az Európai Unióban vagy valamely EGT-államban nem letelepedett, akkor a gyártó mellett az importőr - nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és a postai címét,
b)^*a pirotechnikai termék nevét, típusát, pirotechnikai osztályát, gyártmánya kódját és a 7/A. § szerinti nyilvántartási számát
c) a termékkel kapcsolatos biztonsági előírásokat,
d) a közérthető, baleset- és egészségvédelmi figyelmeztetést.

(3) A járművekhez használt pirotechnikai termék forgalmazása esetén az e terméket foglalkozásszerűen felhasználó személyek rendelkezésére kell bocsátani az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikkében foglaltaknak megfelelően összeállított, a foglalkozásszerű felhasználó által megjelölt nyelvű biztonsági adatlapot (a továbbiakban: biztonsági adatlap). A biztonsági adatlapot nyomtatott vagy elektronikus formában is át lehet adni, amennyiben a címzett rendelkezik a hozzáféréshez szükséges eszközökkel.

FEJEZET

A PIROTECHNIKAI TÁROLÓHELYEK TELEPÍTÉSÉVEL ÉS TŰZVÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

A pirotechnikai termékek tárolására alkalmas helyek
§ (1) Pirotechnikai termék tárolható
a) robbanóanyag állandó raktározására alkalmas helyen (raktárépület, raktárhelyiség), ha ott ADR szerinti együvé rakási tilalom alá eső robbanóanyagot nem tárolnak, és a hely robbanóanyagtól mentesítése megfelelően megtörtént (a továbbiakban: robbanóanyag tárolóhely),
b) önálló, pirotechnikai termék tárolására szolgáló létesítményben (a továbbiakban: pirotechnikai raktárépület), valamint egy épületen belül elkülönített, pirotechnikai termékek tárolására szolgáló helyiségben (a továbbiakban: pirotechnikai raktárhelyiség),
c) ideiglenes tárolóhelyen, ahol az egy időben tárolt pirotechnikai termékek összes nettó hatóanyag-tartalma nem haladja meg a 600 kg-ot,
d) kézi tárolóhelyen, ahol az egy időben tárolt pirotechnikai termékek összes nettó hatóanyag-tartalma nem haladja meg a 200 kg-ot, vagy
e)^*átmeneti tárolóhelyen vagy fémlemez-szekrényben, ahol az egy időben tárolt pirotechnikai termékek összes nettó hatóanyag-tartalma nem haladja meg a 20 kg-ot.

(2) Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti tárolóhely fűtése csak zárt rendszerű lehet, ahol az energiahordozó hőmérséklete legfeljebb 60 °C lehet.

(3) A pirotechnikai tárolóhely őrzésére vonatkozó előírásokat a tárolási engedély tartalmazza.

§ (1) Pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyiség lakóépületben, illetve - a föld vagy felszín alatti pirotechnikai raktárépület kivételével - pincében, alagsorban nem alakítható ki.

(2) Védett természeti területen pirotechnikai tárolóhely nem létesíthető.

A pirotechnikai raktárépületre és a pirotechnikai raktárhelyiségre vonatkozó speciális rendelkezések
§^*A pirotechnikai raktárépületet és a pirotechnikai raktárhelyiséget úgy kell kialakítani, hogy légterében a robbanóanyag, a pirotechnikai elegy és az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: OTSZ) szerint fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag üzemzavar vagy előrelátható meghibásodás esetében is legfeljebb veszélytelen módon lehet jelen, vagy a pirotechnikai raktárépületnek és a pirotechnikai raktárhelyiségnek meg kell felelnie a 19-21. §-ban előírtaknak.
§ (1) A pirotechnikai raktárépületet, illetve a pirotechnikai raktárhelyiséget egyszintesre kell alakítani.

(2) Az esetleges robbanás vagy heves égés okozta túlnyomás - még a kialakulása kezdetén történő - levezetése érdekében a pirotechnikai raktárépületet, illetve a pirotechnikai raktárhelyiséget a robbanási túlnyomás hatására felszakadó kifúvófelülettel (oldalfallal vagy tetővel) és az ÁRBSZ előírásainak megfelelő védősánccal vagy védőfallal kell létesíteni. Ha a pirotechnikai raktárépületre, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségre meghatározott tárolási norma nem haladja meg a 600 kg-ot, illetve kizárólag az ADR szerinti 1.4 G és 1.4 S osztályozási kódú termékek tárolása engedélyezett, elegendő hasadó-nyíló felületet létesíteni, és a védősánc vagy védőfal létesítése elhagyható.

(3) Az állandó tárlóhelyeket önálló tűzszakaszként kell kialakítani.

a) Az állandó tárlóhelyek helyiségeinek legalább egyik oldalát kifúvófallal kell ellátni, amelynek 3 kN/m2-nél kisebb robbanási túlnyomás hatására fel kell szakadnia. A kifúvófalat a helyiség azon szabadba néző oldalán kell kialakítani, amelyik a várható robbanás centrumához közelebb esik. A kifúvás irányát úgy kell megválasztani, hogy a robbanás a környezetben levő védendő építményeket ne veszélyeztesse.
b) A tartószerkezetek fokozottabb védelme céljából - a robbanási túlnyomás levezetésére kifúvófödém építhető, ha a helyiségben levő anyag robbanása esetén annak repeszhatásával nem kell számolni.
c) A kifúvófal létesítésének követelményei a következők:
ca) kifúvófalat nem szabad használni födém alátámasztására vagy bármilyen egyéb teherhordó célra,
cb) a kifúvófalat úgy kell elhelyezni, hogy működésekor a robbanási túlnyomás ne veszélyeztesse a környezetet,
cc) a kifúvófalra semmiféle technológiai, épületgépészeti, villamos szerelvényt, csővezetéket nem szabad felerősíteni,
cd) a kifúvófal - az üvegfelületek kivételével - nem tartalmazhat 1000 kg/m3-nél nagyobb sűrűségű, robbanás esetében kiszakadó elemet,
ce) a kifúvófal legfeljebb közepesen éghető lehet.
d) A kifúvófödém létesítésének követelményei a következők:
da) kifúvófödém alkalmazható az ÁRBSZ szerinti „RV-besorolású” helyiségeknél abban az esetben, ha a robbanásnál repeszhatással nem kell számolni,
db) a kifúvófödém fajlagos tömege legfeljebb 120 kg/m2lehet,
dc) a kifúvófödémet csak a meteorológiai terhekre szabad méretezni,
dd) világítótesteket vagy egyéb szerelvényeket csak a kifúvófödém gerendáira szabad szerelni,
de) a kifúvófödém legalább C tűzvédelmi osztályú legyen.
e) A tárolóhelyek tartó- és szakipari szerkezeteire vonatkozó tűzállósági követelményeket az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A pirotechnikai raktárépületnek, illetve a pirotechnikai raktárhelyiség építményének a kifúvási oldalán - védőtávolságon belül - tilos az átmenő forgalom számára utakat, iparvágányt vagy keskeny nyomközű iparvágányt kiépíteni.

§ (1) A pirotechnikai raktárépület, illetve a pirotechnikai raktárhelyiség szellőzőnyílásait és csatornakifolyóit - a madarak vagy a rágcsáló állatok behatolása ellen - 10x10 mm lyukméretű rácsokkal vagy huzalszövetekkel le kell zárni.

(2) A pirotechnikai raktárépületet, illetve a pirotechnikai raktárhelyiséget illetéktelen személyek és erdei nagyvadak külső behatolásától védeni kell, és e célból a területet kerítéssel kell körülhatárolni.

§ (1) A pirotechnikai raktárépület hő-, illetve hűtőközpontját külön helyiségben kell elhelyezni.

(2) A pirotechnikai raktárépületben, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségben csak kis- és törpefeszültségű erős-, illetve gyengeáramú villamos berendezések létesíthetők.

(3) A villamos vezetékeket, berendezéseket és készülékeket úgy kell elhelyezni, hogy mechanikai, kémiai vagy egyéb károsító hatásnak ne legyenek kitéve, illetve, ha ez elkerülhetetlen, akkor megfelelő járulékos védelemről kell gondoskodni.

(4) A villamos berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy ellenőrzésük, karbantartásuk, javításuk, tisztításuk könnyen és biztonságosan elvégezhető legyen.

(5) A pirotechnikai raktárépületben, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségben lévő villamos berendezéseken érintésvédelmet kell alkalmazni.

(6) A pirotechnikai raktárépületen, illetve a pirotechnikai raktárhelyiség építményén - a föld- vagy felszín alatti raktár kivételével - villámvédelmi berendezést kell létesíteni.

(7) A pirotechnikai raktárépületben, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségben olyan elektromos berendezéseket lehet csak használni, amelyek rendellenes működés esetében sem okozhatnak tüzet.

(8) A pirotechnikai raktárépületre, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségre tárolási normát kell megállapítani. A tárolási normát az 1. mellékletben foglaltak alapján kell meghatározni.

(9) A villámvédelmi, elektrosztatikus feltöltődés elleni, érintésvédelemi berendezések megfelelőségét, illetve a villamos berendezések tűzvédelmi megfelelőségét négyévente felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálatot dokumentálni kell.

(10) A tárolóhely padozatának szikra- és hézagmentes kivitelűnek kell lennie.

Az ideiglenes, a kézi és az átmeneti tárolóhelyek épületeire vonatkozó speciális rendelkezések
§ (1) Az ideiglenes, a kézi és az átmeneti tárolóhely (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: tárolóhely) legfeljebb kétszintes épületben alakítható ki. Nem alakítható ki tárolóhely nagy forgalmú vagy tömegtartózkodásra alkalmas épületben.

(2) A tárolóhely ajtaja menekülési útvonalra nem nyílhat. A tárolóhely felett huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség nem alakítható ki.

(3) A tárolóhelyet minden más helyiségtől az 5. mellékletben meghatározott tűzgátló épületszerkezetekkel kell elválasztani.

(4) A tárolóhely nyílászáróinak közvetlenül a szabadba kell nyílniuk, vagy más helyiségekhez tűzgátló előtéren keresztül kell kapcsolódniuk.

(5) A közvetlenül a szabadtérbe nyíló ajtónak A1 tűzvédelmi osztályba tartozónak, a tárolóhely épületen belüli nyílászárójának pedig legalább A1 EI 60 tűzállósági határértékűnek kell lennie.

§ (1) Az ideiglenes és a kézi tárolóhelyet a 19. § (3) bekezdés szerinti kifúvófallal vagy kifúvófödémmel kell kialakítani.

(2) A tárolóhely padozatának szikra- és hézagmentes kivitelűnek kell lennie.

(3) A tárolóhely villamos berendezéseit úgy kell kialakítani, hogy a tárolt termékre és a környezetére gyújtási veszélyt ne jelentsen. Erősáramú berendezést lehetőleg a tárolóhelyen kívül kell létesíteni. A tárolóhelyen belül kizárólag robbanást nem okozó villamos berendezés létesíthető.

A konténerre vonatkozó speciális rendelkezések
§ (1) Konténer akkor használható ideiglenes, kézi vagy átmeneti tárolóhelyként, ha megfelel a benne tárolt fajtájú és mennyiségű pirotechnikai termék szállítására használható konténerre vonatkozó, az ADR-ben meghatározott követelményeknek. Ideiglenes és kézi tárolóhely esetében a konténer csak zárt halmozható nagykonténer lehet.

(2) A konténer környezetében - annak szállítása kivételével - 16 m-es telepítési távolságot kell tartani épülettől, fő közlekedési úttól, vasúti vágánytól, és más, pirotechnikai termék tárolására szolgáló konténertől. Az év végi forgalmazás kivételével a hatóság egyedi mérlegelése alapján kisebb távolság is elfogadható, ha a konténer az ÁRBSZ előírásainak megfelelő védősánccal vagy védőfallal rendelkezik.

(3) A konténer tűzoltó gépjárművel történő megközelíthetőségét biztosítani kell.

(4) A konténer kizárólag úgy telepíthető, hogy - a megközelítési útvonalon mérten - 100 méteren belül rendelkezésre álljon oltóvízszerzési lehetőség.

(5) A konténert folyamatosan őrizni kell, ha abban pirotechnikai terméket tárolnak. Az őrzést helyszíni élőerős őrzéssel vagy helyszíni reagálást kiváltó távfelügyelettel kell biztosítani.

(6) Gondoskodni kell a kézi tárolóhelyként telepített konténer villámvédelméről, valamint elektrosztatikus feltöltődés elleni védelméről.

§ (1) Pirotechnikai terméket tartalmazó konténertől 5 méterre szalag kordont kell felállítani, amelyen belül csak az áru feltöltését szolgáló gépjármű állhat a feltöltés ideje alatt.

(2) Nem szükséges telepítési távolságot tartani a konténer és az elárusítóhely között.

(3) A konténernél legalább két darab 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Az 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülék helyettesíthető két darab legalább 34A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel.

(4) A konténer telepítési irányát úgy kell meghatározni, hogy a konténer ajtajának nyitási iránya ne a szomszédos létesítmények menekülési útvonala, illetve az elárusítóhely felé essen.

Alacsony kockázattal járó, kis mennyiségű pirotechnikai termék tárolására vonatkozó speciális rendelkezések
§ (1) Az 1. és a 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék, valamint a T1. és a P1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termék - maximum 20 kg nettó hatóanyag-tartalomig - elkülönített vagy önálló helyiségben elhelyezett, rögzített, biztonsági zárral zárható, fém lemezszekrényben is tárolható, a termék naprakész nyilvántartása mellett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tárolóhelyen egyidejűleg más, együvé rakási tilalom alá eső veszélyes áru nem tárolható.

III. FEJEZET

A PIROTECHNIKAI TERMÉKEK TÁROLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

§ (1) Pirotechnikai terméket forgalmazó üzlet eladóterében
a) és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékből, valamint a T1 és P1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termékből nettó hatóanyag-tartalom szerint összesen 20 kg tárolható,
b) a pirotechnikai terméktől függetlenül keletkezett tűz (a továbbiakban: környezeti tűz) oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell tartani.

(2)^* Pirotechnikai terméket forgalmazó üzletben az (1) bekezdés a) pontjától eltérő pirotechnikai termék, és az OTSZ szerint fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és éghető folyadék nem tárolható.

(3) A pirotechnikai terméket forgalmazó üzletben a pirotechnikai terméket úgy kell tárolni, hogy ahhoz a vásárló közvetlenül ne férjen hozzá.

§ (1) Az oszlopban tárolt pirotechnikai termékek esetében az oszlop magassága legfeljebb 1,8 m, a pirotechnikai terméket tartalmazó ládákból képzett rakat (a továbbiakban: rakat) hossza és szélessége legfeljebb 5 m lehet.

(2) A rakat és a fal között legalább 0,1 m térközt kell hagyni.

(3) A pirotechnikai termék és a fűtőtest, valamint a fűtővezeték között legalább 0,6 m térközt kell hagyni.

(4) A robbanóanyag tárolóhelyen, a pirotechnikai raktárépületben, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségben a rakatok között a közlekedésre alkalmas út szélessége legalább 0,8 m.

(5) A kijelölt közlekedési utakat és a kijáratot teljes szélességében szabadon kell hagyni, azokat még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni.

§ (1) A pirotechnikai termékből kiszóródott robbanóanyagot, illetve pirotechnikai elegyet össze kell szedni. A kiszóródott anyagot pirotechnikai termék megsemmisítésére jogosult vállalkozásnak kell átadni.

(2) Pirotechnikai tárolóhelyen pirotechnikai termék felhasználásra történő előkészítő szerelése, illetve szerelt terméki visszabontása nem végezhető.

§ (1) Pirotechnikai termék tárolására szolgáló
a) hely ajtaján veszélyre figyelmeztető piktogramokat, feliratokat, valamint azok névsorát kell kifüggeszteni, akik a helyiségbe beléphetnek,
b) helyiségben a tárolási tevékenységre feljogosító engedély másolatát, a tárolási normát, valamint a tárolási tevékenységre vonatkozó műveleti utasítást ki kell függeszteni.

(2) A pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyet - a biztonságtechnikai berendezések kivételével - áramtalanítani kell, ajtaját pedig zárva kell tartani, ha ott senki nem tartózkodik.

§ (1) A pirotechnikai termék károsodástól, csapadéktól, napfénytől, sugárzó hőtől és tűztől védve tárolható.

(2) Több pirotechnikai terméket tartalmazó egységcsomag megbontása esetén a megmaradt terméket az azonosítását szolgáló csomagolással együtt kell tárolni.

(3) Elnedvesedett és utána kiszáradt, vagy egyebek miatt kisalétromosodott, sérült burkolatú pirotechnikai terméket, valamint olyan pirotechnikai elegyet, amelyen elszíneződés, szagképződés vagy melegedés észlelhető, a többi pirotechnikai terméktől azonnal térben el kell különíteni és pirotechnikai termék megsemmisítésére jogosult vállalkozásnak át kell adni.

(4) A pirotechnikai termék közvetlen csomagolása, illetve eredeti szerelési formája a termék tárolására szolgáló helyen nem bontható meg, a pirotechnikai termék nem szerelhető szét.

(5) Az el nem zárt pirotechnikai termék nem hagyható felügyelet nélkül.

(6) A villamos izzógyújtóval szerelt pirotechnikai termék csak áramforrástól elkülönítve, a véletlenszerű működést is kizárva tárolható.

(7) A közvetlen, kézi gyújtással szerelt pirotechnikai termék csak a gyújtóhelyet borító védősapkával mozgatható és szállítható.

§ (1) Az egy időben és egy helyen összesen 20 kg nettó hatóanyag-tartalmat meghaladó mennyiségű pirotechnikai termék tárolása esetén tűzvédelmi szabályzatot és tűzriadó tervet kell készíteni, amelyből egy példányt a tárolóhelyen, vagy a tárolóhely épületében kell elhelyezni.

(2) A pirotechnikai raktárépületben, valamint a pirotechnikai raktárhelyiséget magában foglaló létesítményben vagy annak 5 méteres környezetében a közvetlen tűzjelzés lehetőségét biztosítani kell. A tűzjelzésre bármilyen hálózati vagy mobiltelefon alkalmazható, amely kizárólag a pirotechnikai raktárépületen, valamint a pirotechnikai raktárhelyiségen kívül használható.

(3) A robbanóanyag tárolóhely, a pirotechnikai raktárépület, a pirotechnikai raktárhelyiség, valamint a kézi tárolóhely bejáratánál legalább két-két darab, ideiglenes és átmeneti tárolóhelynél - a konténer kivételével - egy-egy darab 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani, amely helyettesíthető két darab legalább 34A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel.

(4)^* A pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyen a pirotechnikai terméken és annak csomagolásán kívül egyéb, az OTSZ szerint fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag vagy más, együvé rakási tilalom alá eső veszélyes áru nem tárolható.

(5) A pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyen, pirotechnikai termék tárolása idején tilos

a) tüzet gyújtani,
b) nyílt láng használatával járó munkát végezni,
c) dohányozni és
d)^*tűzfegyverrel lövést leadni,

amely tilalmakat a bejáratnál fel kell tüntetni.

§ (1) A pirotechnikai termék csomagolását úgy kell megválasztani, és a pirotechnikai terméket a csomagolásban úgy kell elhelyezni, hogy a raktári műveletek során az ne sérüljön, vagy ne lépjen működésbe.

(2) A pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyen - a veszélyes áruszállítási jogszabályoknak megfelelő, bontatlan küldeménydarabok kivételével - pirotechnikai terméket kezelőnek olyan munkaruhát és eszközöket kell használnia, amely nem jár a pirotechnikai termék működésbe lépésének veszélyével.

§ Magánszemély pirotechnikai terméket az alábbi előírások figyelembevételével tárolhat:
a) a pirotechnikai termék más tűzveszélyes anyaggal egy helyiségben nem tárolható,
b) el nem zárt pirotechnikai termék nem hagyható felügyelet nélkül,
c) lakásban a pirotechnikai terméket a birtoklásra nem jogosult személyektől elzártan kell tartani,
d) tetőtérben, alagsorban vagy pincében pirotechnikai termék nem tárolható,
e) a pirotechnikai termék károsodástól, csapadéktól, napfénytől, sugárzó hőtől, tűztől és akaratlan gyújtástól védve tárolható,
f) elnedvesedett és utána kiszáradt, vagy sérült burkolatú pirotechnikai terméket, valamint olyan pirotechnikai terméket, amelyen szagképződés, esetleg melegedés észlelhető, a többi pirotechnikai terméktől térben azonnal el kell különíteni, az ilyen termék nem használható fel,
g) a pirotechnikai termékeredeti szerelési formája nem bontható meg, a pirotechnikai termék nem szerelhető szét,
h) a közvetlen, kézi gyújtással szerelt termék csak a gyújtóhelyet borító védősapkával mozgatható, és az akaratlan gyújtástól védve szállítható,
i) egy lakóegységen belül összesen csak az egy magánszemély által birtokolható mennyiségű pirotechnikai termék tárolható.
FEJEZET

A PIROTECHNIKAI TERMÉKEK MEGFELELŐSÉGÉNEK TANÚSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK, ÉS A CE-JELÖLÉS ALKALMAZÁSA

§ (1) A pirotechnikai termék megfelelőségének tanúsítására alkalmazandó eljárások a következők:
a)^*az EU-típusvizsgálati eljárás, és - a gyártó választása szerint -
aa) a típus-megfelelőségi eljárás,
ab) a gyártás minőségbiztosítása, vagy
ac) a termék minőségbiztosítása,
b) az egyedi termék-hitelesítési eljárás, vagy
c) a termék teljes minőségbiztosítása.

(2) A bejelentett szervezet az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárást a 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék megfelelőségének tanúsítása esetén alkalmazhatja.

(3) A bejelentett szervezet az (1) bekezdésben meghatározott eljárás részeként tanúsítja a pirotechnikai terméknek a 3. § szerinti osztályba sorolását.

(4) A bejelentett szervezeteknek termékcsaládonként kell minősíteniük a pirotechnikai termékek azon csoportjait, amelyek megjelenésüket, funkciójukat vagy működésüket tekintve hasonlóak.

35/A. §^* (1) A bejelentett szervezet nyilvántartást vezet mindazokról a pirotechnikai termékekről, amelyekhez EU-típusvizsgálati tanúsítványt, egyedi termék-hitelesítési eljárás keretében megfelelőségi nyilatkozatot, vagy termék teljes minőségbiztosítási eljárása keretében a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó jóváhagyást állít ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - a 7. melléklet szerinti formátumban - 10 évig tartalmazza

a) a pirotechnikai termék nyilvántartási számát,
b) az EU-típusvizsgálati tanúsítvány, az egyedi termék-hitelesítési eljárás keretében kiadott megfelelőségi nyilatkozat, vagy a termék teljes minőségbiztosítási eljárása keretében a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó jóváhagyás kiadásának és érvényességének idejét,
c) a gyártó megnevezését,
d) a pirotechnikai termék általános típusát, valamint ha van, akkor altípusát,
e) a pirotechnikai termék megfelelőségének tanúsítására vonatkozó eljárás megnevezését,
f) a pirotechnikai termék megfelelőségének tanúsítására vonatkozó eljárást lefolytató bejelentett szervezet megnevezését, és
g) a megjegyzéseket.

(3) A bejelentett szervezet magyarországi működési engedélyének visszavonása vagy tevékenységének megszűnése esetén a bejelentett szervezet az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást átadja - Magyarországon működő - másik bejelentett szervezetnek, amely az (1) és (2) bekezdés szerinti szabályoknak megfelelően kezeli tovább a nyilvántartást.

(4) Ha nincsen másik működési engedéllyel rendelkező bejelentett szervezet, amely részére az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás átadható, az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a rendőrség számára kell átadni az adatszolgáltatási kötelezettség esedékességétől számított 10 napon belül. A rendőrség ebben az esetben az (1) és (2) bekezdés szerinti szabályoknak megfelelően kezeli tovább a nyilvántartást.

Az EU-típusvizsgálati eljárás^*
§^*A bejelentett szervezet az EU-típusvizsgálati eljárás során megvizsgáltatja és tanúsítja, hogy a bemutatott mintának megfelelő termék az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek megfelel.
§ (1)^*Az EU-típusvizsgálat iránti kérelmet a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője (e cím vonatkozásában a továbbiakban együtt: kérelmező) nyújthatja be az általa választott bejelentett szervezetnél, vagy a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény szerinti bejelentett szervezetnél.

(2) A kérelem tartalmazza:

a) a gyártó nevét és címét, vagy - ha a kérelmet a gyártó meghatalmazott képviselője nyújtotta be - a képviselő nevét és címét is,
b) írásos nyilatkozatot arról, hogy ugyanezt a kérelmet másik bejelentett szervezethez nem nyújtották be, és
c) a (4) bekezdésben leírt műszaki dokumentációt.

(3) A kérelmező a bejelentett szervezet részére átadja a gyártani tervezett termék egy mintadarabját (a továbbiakban: típusminta). A bejelentett szervezet további típusmintákat is kérhet, ha ezek a vizsgálatok elvégzéséhez szükségesek.

(4) A műszaki dokumentáció célja, hogy lehetővé tegye az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelés értékelését. A műszaki dokumentáció az értékeléshez szükséges mértékben kiterjed a tervezésre, a gyártásra, valamint a működés módjára, és - olyan részletességgel, amely az értékeléshez szükséges - tartalmazza:

a) a típus általános leírását,
b) az alkatrészek, szerelési egységek és kapcsolási áramkörök terveit és gyártási dokumentációját,
c) leírásokat és magyarázatokat, amelyek a rajzok, a tervek, valamint a termék működési módjának a megértéséhez szükségesek,
d) a hivatkozott, egészében vagy részben alkalmazott honosított harmonizált szabványok jegyzékét, vagy - ha ezek valamelyikét nem alkalmazták - az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelmények teljesítését szolgáló megoldások leírását,
e) a számítások, az elvégzett vizsgálatok eredményeit, és
f) a vizsgálati jelentést.
§ (1) A bejelentett szervezet megvizsgálja a műszaki dokumentációt, valamint felülvizsgálja, hogy a típusmintát a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották-e, és megállapítja, hogy mely alkatrészeket tervezték meg a honosított harmonizált szabványok vonatkozó előírásaival összhangban, és melyeket e szabványok vonatkozó előírásainak figyelmen kívül hagyásával.

(2) A bejelentett szervezet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat, és a szükséges ellenőrzéseket annak megállapítására, hogy a vonatkozó honosított harmonizált szabványokat a gyártó betartja-e és helyesen alkalmazza-e.

(3) Ha a honosított harmonizált szabványokat nem alkalmazták, a bejelentett szervezet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat, és a szükséges ellenőrzéseket annak megállapítására, hogy a gyártó által választott megoldások az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket kielégítik-e.

(4) A bejelentett szervezet egyezteti a kérelmezővel azt a helyszínt, ahol a szükséges vizsgálatokat és ellenőrzéseket elvégzik.

§ (1) Ha a típusminta kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket, a bejelentett szervezet a kérelmező részére kiadja a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványt. A tanúsítvány tartalmazza a gyártó nevét és címét, a vizsgálat eredményét, a tanúsítvány érvényességének esetleges feltételeit, és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat.

(2) A műszaki dokumentumok listáját a bejelentett szervezet mellékeli a tanúsítványhoz, amelynek egy másolati példányát megőrzi.

(3) Ha a bejelentett szervezet elutasítja a típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány kiadására vonatkozó kérelmet, az elutasítást részletesen meg kell indokolnia.

§ (1) A típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány műszaki dokumentációjával rendelkező kérelmező tájékoztatja a bejelentett szervezetet az engedélyezett pirotechnikai termék minden olyan módosításáról, amely az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek vagy a termék használatára előírt feltételeknek való megfelelőséget befolyásolhatja.

(2) Ha az engedélyezett pirotechnikai termék (1) bekezdés szerinti módosítása kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket, a bejelentett szervezet a típus megfelelőségéről szóló eredeti tanúsítvány kiegészítésével - a 45-47. §-ban foglalt eljárás mellőzésével - engedélyezi a módosítást.

§ (1)^*A bejelentett szervezet a megfelelő adatok közlésével tájékoztatja a bejelentett szervezeteket az általa kiadott vagy visszavont EU típusmegfelelőségi tanúsítványokról és módosításokról.

(2) A bejelentett szervezet a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványt és kiegészítései másolatát, valamint a tanúsítvány mellékleteit - erre irányuló kérelem esetében - a bejelentett szervezetek rendelkezésére bocsátja.

(3) A gyártó vagy ha a gyártó az Európai Gazdasági Térségben nem letelepedett a terméket forgalomba hozó személy - az utolsó termék előállításának időpontjától számított - legalább tíz évig megőrzi a műszaki dokumentációval együtt a típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány és a tanúsítvány kiegészítéseinek a másolatát.

A típus-megfelelőségi eljárás
§ (1) A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője a típus-megfelelőségi eljárás során biztosítja, és nyilatkozatával megerősíti, hogy a gyártott pirotechnikai termék azonos a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal, és kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket.

(2)^* A gyártó a pirotechnikai terméken elhelyezi a CE-jelölést, és kiadja az EU-megfelelőségi nyilatkozatot.

§ (1) A gyártó a gyártási eljárás során biztosítja a gyártott terméknek a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal való azonosságát, és az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelését.

(2)^* A gyártó vagy ha a gyártó az Európai Gazdasági Térségben nem letelepedett, a terméket forgalomba hozó személy a termék utolsó gyártásának időpontjától számított legalább tíz évig megőrzi az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát, valamint ha a gyártó nem letelepedett az Európai Unióban vagy valamely EGT-államban, akkor a műszaki dokumentáció másolatát is.

§ (1) A bejelentett szervezet legalább évente szúrópróbaszerű termékvizsgálatot végez vagy végeztet. A bejelentett szervezet a kész gyártmányok közül a helyszínen kivett mintát vizsgálja vagy vizsgáltatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot a honosított harmonizált szabványokban meghatározott vagy ezekkel egyenértékű vizsgálati eljárás szerint kell végezni annak megállapítása érdekében, hogy a termék megfelel-e az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek, valamint azt, hogy a vizsgált pirotechnikai termék megegyezik a típus-megfelelőségről szóló tanúsítványban leírt típussal. Ha a vizsgált termék nem felel meg e követelményeknek, a bejelentett szervezet visszavonja a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványt.

(3) A gyártó feltünteti a terméken a bejelentett szervezet azonosító jelét, regisztrációs számát és a tanúsítvány számát.

A gyártás minőségbiztosítása
§ A gyártó a gyártásra, a végellenőrzésre és a vizsgálatra vonatkozó, a bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet.
§ (1) A gyártó a 48. § szerinti minőségbiztosítási rendszerrel biztosítja, és nyilatkozatával megerősíti, hogy a gyártott pirotechnikai termék azonos a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal, és kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket.

(2)^* A gyártó a pirotechnikai terméken elhelyezi a CE-jelölést, kiadja az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és a CE-jelölés mellé feltünteti a bejelentett szervezet azonosító jelét.

§ (1) A gyártó kérelmet nyújt be az általa választott bejelentett vagy bejelentett szervezethez az adott pirotechnikai termékre vonatkozó minőségbiztosítási rendszere értékelésére.

(2) A kérelem tartalmazza

a) a gyártandó pirotechnikai termék osztályára vonatkozó összes lényeges adatot,
b) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját, és
c) a jóváhagyott típus műszaki dokumentációját, valamint a típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány egy másolatát.

(3) A minőségbiztosítási rendszer biztosítja a pirotechnikai terméknek a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal való azonosságát, továbbá az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelését.

(4) A gyártó által figyelembe vett alapvető követelményeket és előírásokat rendszerezett és szabályozott írásos intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell összeállítani. A minőségbiztosítási rendszer dokumentumai - a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések - egységes dokumentációt képeznek.

(5) A (4) bekezdés szerinti dokumentáció tartalmazza:

a) a minőségcélokat, a szervezeti felépítést, valamint a pirotechnikai termék gyártását végző vállalkozás vezetőinek a termék minőségével kapcsolatos feladatait, és jogköreit,
b) a gyártási eljárásokat, a minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszereket, és más rendszeres intézkedéseket,
c) a gyártást megelőzően, a gyártás során, és azt követően elvégzendő ellenőrzéseket és vizsgálatokat, valamint ezek gyakoriságát,
d) a minőségügyi feljegyzéseket, és
e) annak az eszköznek a leírását, amellyel a pirotechnikai termék tervezett minőségének elérését és a minőségbiztosítási rendszer működését felügyelet alatt lehet tartani.
§ (1) A bejelentett szervezet a minőségbiztosítási rendszer értékelésével megállapítja, hogy az megfelel-e a 47. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Nem kell vizsgálni a 47. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott követelmények fennállását abban az esetben, amikor a megfelelő minőségbiztosítási rendszer az erre vonatkozó honosított harmonizált szabványban leírt követelményeknek megfelel.

(2)^* Az (1) bekezdés szerinti értékelést végző csoportban legalább egy, az adott gyártástechnológia értékeléséhez kellő gyakorlattal rendelkező szakembernek kell lennie.

(3) A bejelentett szervezet közli a gyártóval a döntését, amely a vizsgálat eredményét és a döntés indokolását is tartalmazza.

§ (1) A gyártó teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer által előírt kötelezettségeket, és biztosítja a rendszer folyamatos, szakszerű és hatékony működését.

(2) A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője tájékoztatja a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszert érintő tervezett változtatásokról.

(3) A bejelentett szervezet megvizsgálja a tervezett változtatásokat, és dönt arról, hogy a minőségbiztosítási rendszer a tervezett változtatásokkal is kielégíti-e a 47. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott követelményeket, vagy új értékelés szükséges.

(4) A bejelentett szervezet közli a gyártóval a döntését, amely a vizsgálat eredményét és a döntés indokolását is tartalmazza.

§ (1) A gyártó lehetővé teszi, hogy a bejelentett szervezet - ellenőrzési célokból - bejusson a gyártás, az átvétel, az ellenőrzés, a vizsgálat és a tárolás létesítményeibe, továbbá rendelkezésére bocsát minden szükséges dokumentumot, különösen
a) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját, és
b) a minőségügyi feljegyzéseket.

(2) A bejelentett szervezet évente legalább egyszer ellenőrzi, hogy a gyártó fenntartja és működteti-e a minőségbiztosítási rendszert. Az ellenőrzésről készített jelentést a bejelentett szervezet átadja a gyártónak.

(3) A bejelentett szervezet a (2) bekezdés szerinti rendszeres ellenőrzésen kívül, a bejelentett szervezet saját döntése alapján többször is végezhet ellenőrzést a gyártónál. Az ilyen ellenőrzések alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet a minőségbiztosítási rendszer szabályszerű működésének ellenőrzésére. A bejelentett szervezet a gyártó rendelkezésére bocsátja az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet, és - ha vizsgálatot is végzett - a vizsgálati jegyzőkönyvet.

§ A gyártó a hatóságoknak történő bemutatás céljából - a termék utolsó gyártásának időpontjától számított - tíz évig megőrzi
a) a 47. § (2) bekezdés b) pont szerinti dokumentációt,
b) a 49. § (2) bekezdés szerinti, korszerűsítés miatti módosítások dokumentumait, valamint
c) a bejelentett szervezetnek a 49. § (4) bekezdés, és az 50. § (2) és (3) bekezdés szerinti döntéseit és jegyzőkönyveit.
§ A bejelentett szervezet a vonatkozó adatok közlésével tájékoztatja a bejelentett szervezeteket a jóváhagyott, és a visszavont minőségbiztosítási rendszerekről.
A termék minőségbiztosítása
§ A gyártó a végellenőrzésre, a vizsgálatra, és az adott pirotechnikai termékre vonatkozó, a bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet.
§ (1) A gyártó az 53. § szerinti minőségbiztosítási rendszerrel biztosítja, és nyilatkozatával megerősíti, hogy a gyártott pirotechnikai termék azonos a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal, és kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket.

(2)^* A gyártó a pirotechnikai terméken elhelyezi a CE-jelölést, kiadja az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és a CE-jelölés mellé feltünteti a bejelentett szervezet azonosító jelét.

§ (1) A gyártó kérelmet nyújt be az általa választott bejelentett szervezethez az adott pirotechnikai termékre vonatkozó minőségbiztosítási rendszere értékelésére.

(2) A kérelem tartalmazza:

a) a gyártandó pirotechnikai termék besorolására vonatkozó információkat,
b) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját, és
c) az engedélyezett típus műszaki dokumentációját, valamint a típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány egy másolatát.

(3) A minőségbiztosítási rendszer keretében minden pirotechnikai terméket vizsgálni kell. A vizsgálatokat a honosított harmonizált szabványokban leírt vagy ezekkel egyenértékű vizsgálati eljárás szerint kell elvégezni annak megállapítása érdekében, hogy a pirotechnikai termék megfelel-e az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek.

(5) A (4) bekezdés szerinti dokumentáció tartalmazza:

a) a minőségcélokat, a szervezeti felépítést, valamint a pirotechnikai termék gyártását végző vállalkozás vezetőinek a termék minőségével kapcsolatos feladatait, és jogköreit,
b) a gyártás utáni ellenőrzéseket és vizsgálatokat,
c) a minőségügyi feljegyzéseket, és
d) annak az eszköznek a leírását, amellyel a minőségbiztosítási rendszer működését felügyelet alatt lehet tartani.
§ (1) A bejelentett szervezet a minőségbiztosítási rendszer értékelésével megállapítja, hogy az kielégíti-e az 55. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott követelményeket. Nem kell vizsgálni az 55. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott követelmények fennállását olyan esetben, amikor a megfelelő minőségbiztosítási rendszer az erre vonatkozó honosított harmonizált szabványban leírt követelményeknek megfelel.

(2)^* Az (1) bekezdés szerinti értékelést végző csoportban legalább egy, az adott gyártástechnológia értékeléséhez kellő gyakorlattal rendelkező szakembernek kell lennie.

(3) A bejelentett szervezet közli gyártóval a döntését, amely a vizsgálat eredményét és a döntés indokolását is tartalmazza.

§ (1) A gyártó teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer által előírt kötelezettségeket, és biztosítja a rendszer folyamatos, szakszerű és hatékony működését.

(3) A bejelentett szervezet megvizsgálja a tervezett változtatásokat, és dönt arról, hogy a minőségbiztosítási rendszer a tervezett változtatásokkal is kielégíti-e az 55. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott követelményeket, vagy új értékelés szükséges.

(4) A bejelentett szervezet közli a gyártóval a döntését, amely a vizsgálat eredményét, és a döntés indokolását is tartalmazza.

§ (1) A gyártó lehetővé teszi, hogy a bejelentett szervezet - ellenőrzési célokból - bejusson az átvétel, az ellenőrzés, a vizsgálat és a tárolás létesítményeibe, továbbá rendelkezésére bocsát minden szükséges dokumentumot, különösen
a) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját,
b) a műszaki dokumentációt, és
c) a minőségügyi feljegyzéseket.

(2) A bejelentett szervezet rendszeresen, de legalább évente ellenőrzi, hogy a gyártó fenntartja és működteti-e a minőségbiztosítási rendszert. Az ellenőrzésről készített jelentést a bejelentett szervezet átadja a gyártónak.

§ A gyártó a hatóságoknak történő bemutatás céljából - a termék utolsó gyártásának időpontjától számított - tíz évig megőrzi
a) az 55. § (2) bekezdés b) pont szerinti dokumentációt,
b) az 57. § (2) bekezdés szerinti, korszerűsítés miatti módosítások dokumentumait, és
c) a bejelentett szervezetnek az 57. § (4) bekezdés, és az 58. § (2) és (3) bekezdés szerinti döntéseit és jegyzőkönyveit.
§ A bejelentett szervezet a vonatkozó adatok közlésével tájékoztatja a bejelentett szervezeteket a jóváhagyott és a visszavont minőségbiztosítási rendszerről.
Az egyedi termék-hitelesítési eljárás
§ (1) A bejelentett szervezet a pirotechnikai termék vizsgálatát a honosított harmonizált szabványokban meghatározott vagy ezekkel egyenértékű vizsgálati eljárás szerint végzi annak megállapítása érdekében, hogy a termék megfelel-e az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek.

(2)^* A bejelentett szervezet elhelyezi vagy elhelyezteti saját azonosító jelét minden egyes jóváhagyott pirotechnikai terméken, és az elvégzett vizsgálatok alapján EU-megfelelőségi nyilatkozatot állít ki.

§ (1) A gyártó az egyedi termék-hitelesítési eljárás során biztosítja, és nyilatkozatával megerősíti, hogy a 61. § szerint tanúsított pirotechnikai termék kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket.

(2)^* A gyártó a pirotechnikai terméken elhelyezi a CE-jelölést, és kiadja az EU-megfelelőségi nyilatkozatot.

§ (1) A műszaki dokumentáció célja, hogy lehetővé tegye az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelés értékelését, továbbá a pirotechnikai termék koncepciójának, előállításának és működésének megértését.

(2) A műszaki dokumentáció tartalmazza:

a) a termék típusának általános leírását, és a termék azonosítóját,
b) az alkatrészek, részegységek, áramkörök terveit, gyártási rajzait és terveit,
c) azokat a leírásokat és magyarázatokat, amelyek az említett rajzok és tervek, továbbá a működés módjának megértéséhez szükségesek,
d) a honosított harmonizált szabványok felsorolását, amelyeket teljes egészében vagy részben figyelembe vettek,
e) az alapvető biztonsági követelmények teljesítéséhez választott megoldások leírását,
f) a tervezési számítások, vizsgálatok eredményeit, és
g) a vizsgálati jegyzőkönyveket.
A pirotechnikai termék teljes minőségbiztosítása
§ A gyártó a tervezésre, a gyártásra, a végellenőrzésre, a vizsgálatra, és a 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékre vonatkozó, a bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet.
§ (1) A gyártó a 64. § szerinti minőségbiztosítási rendszerrel biztosítja, és nyilatkozatával megerősíti, hogy az érintett pirotechnikai termék kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket.

(2)^* A gyártó vagy az importőr a pirotechnikai terméken elhelyezi a CE-jelölést, kiadja az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és a CE-jelölés mellé feltünteti a bejelentett szervezet azonosító jelét.

§ (1) A gyártó kérelmet nyújt be az általa választott bejelentett szervezethez az adott pirotechnikai termékre vonatkozó minőségbiztosítási rendszere értékelésére.

(2) A kérelem tartalmazza:

a) a gyártandó pirotechnikai termék osztályba sorolására vonatkozó információkat, és
b) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját.

(3) A minőségbiztosítási rendszer biztosítja a pirotechnikai terméknek az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelőségét.

(5) A (4) bekezdés szerinti dokumentáció tartalmazza:

a) a minőségcélokat, a szervezeti felépítést, valamint a pirotechnikai termék gyártását végző vállalkozás vezetőinek a termék minőségével kapcsolatos feladatait és jogköreit,
b) a műszaki tervspecifikációkat,
c) a hivatkozott, egészében vagy részben alkalmazott honosított harmonizált szabványok jegyzékét, vagy - ha ezek valamelyikét nem alkalmazták - az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelmények teljesítését szolgáló megoldások leírását,
d) a gyártandó pirotechnikai termék fejlesztése során a fejlesztési eredmények, eljárások és intézkedések ellenőrzésénél és értékelésénél alkalmazott technikákat,
e) a gyártási eljárásokat, a minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszereket, és más rendszeres intézkedéseket,
f) a gyártást megelőzően, a gyártás során, és azt követően elvégzendő ellenőrzéseket és vizsgálatokat, valamint ezek gyakoriságát,
g) a minőségügyi feljegyzéseket, és
h) annak az eszköznek a leírását, amellyel a pirotechnikai termék tervezését, valamint tervezett minőségének elérését és a minőségbiztosítási rendszer működését felügyelet alatt lehet tartani.
§ (1) A bejelentett szervezet a minőségbiztosítási rendszer értékelésével megállapítja, hogy az kielégíti-e a 66. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott követelményeket. Nem kell vizsgálni a 66. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott követelmények fennállását abban az esetben, amikor a megfelelő minőségbiztosítási rendszer az erre vonatkozó honosított harmonizált szabványban leírt követelményeknek megfelel.

(2)^* Az (1) bekezdés szerinti értékelést végző csoportban legalább egy, az adott gyártástechnológia értékeléséhez kellő gyakorlattal rendelkező szakembernek kell lennie.

(3) A bejelentett szervezet közli a gyártóval a döntését, amely a vizsgálat eredményét és a döntés indokolását is tartalmazza.

(4) A bejelentett szervezet döntése ellen az érintett a bírósághoz fordulhat.

§ (1) A gyártó teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer által előírt kötelezettségeket, és biztosítja a rendszer folyamatos, szakszerű és hatékony működését.

(3) A bejelentett szervezet megvizsgálja a tervezett változtatásokat, és dönt arról, hogy a minőségbiztosítási rendszer a tervezett változtatásokkal is kielégíti-e a 66. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott követelményeket, vagy új értékelés szükséges.

(4) A bejelentett szervezet közli a gyártóval a döntését, amely a vizsgálat eredményét és a döntés indokolását is tartalmazza.

§ (1) A gyártó lehetővé teszi, hogy a bejelentett szervezet - ellenőrzési célokból - bejusson az átvétel, az ellenőrzés, a vizsgálat és a tárolás létesítményeibe, továbbá rendelkezésére bocsát minden szükséges dokumentumot, különösen
a) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját, és
b) a minőségbiztosítási rendszer által a fejlesztési és a gyártási terület számára előirányzott minőségügyi feljegyzéseket.

§ A gyártó a hatóságoknak történő bemutatás céljából - a termék utolsó gyártásának időpontjától számított - tíz évig megőrzi
a) a 66. § (2) bekezdés b) pont szerinti dokumentációt,
b) a 68. § (2) bekezdés szerinti, korszerűsítés miatti módosítások dokumentumait, és
c) a bejelentett szervezetnek a 68. § (4) bekezdés, és a 69. § (2) és (3) bekezdés szerinti döntéseit és jegyzőkönyveit.
§ A bejelentett szervezet a vonatkozó adatok közlésével tájékoztatja a bejelentett szervezeteket a jóváhagyott és a visszavont minőségbiztosítási rendszerről.
A CE-jelölés
§ (1)^*A pirotechnikai terméket - a megfelelőségértékelés sikeres befejezését követően - a forgalomba hozatal előtt a gyártó a 2. mellékletben meghatározott - a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti - CE-jelöléssel látja el.

(2) A CE-jelölést jól látható, könnyen olvasható és maradandó módon kell a pirotechnikai terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a pirotechnikai termékhez rögzített azonosító táblán vagy a csomagoláson elhelyezni. Az azonosító táblát úgy kell kialakítani, hogy azt ne lehessen újra felhasználni.

(2a)^* A CE-jelölést a bejelentett szervezet azonosító száma követi, amelyet a gyártó helyez el. A CE-jelölést bármilyen egyéb jelölés követheti, ha az különleges kockázatokra vagy a termék felhasználására vonatkozik.

(3) Tilos a pirotechnikai terméken olyan jelölést vagy feliratot elhelyezni, amely a CE-jelölés jelentésével vagy írásképével összetéveszthető. Bármely más jelölés elhelyezhető a pirotechnikai terméken, ha az nem rontja a CE-jelölés láthatóságát és olvashatóságát.

(4) Amennyiben a pirotechnikai termékekre más, a CE-jelölés egyéb szempontjait szabályozó és annak feltüntetését előíró jogszabály is vonatkozik, ennek a jelölésnek jeleznie kell, hogy a termékek ezeknek is megfelelnek.

FEJEZET

A PIROTECHNIKAI TERMÉKFORGALOMBA HOZATALA, FORGALMAZÁSA

§ (1)^*Magyarországon pirotechnikai termék akkor hozható forgalomba és akkor forgalmazható, ha megfelel az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek, megfelelőségét tanúsították, és ellátták CE-jelöléssel.

(2) Ha a pirotechnikai termékre több olyan jogszabály is vonatkozik, amely szintén előírja a CE-jelölés feltüntetését, a CE-jelölés egyben azt is jelenti, hogy az adott pirotechnikai termék megfelel-e jogszabályok előírásainak.

§ (1)^*A Magyarország területén gyártott pirotechnikai termék, valamint az olyan államból behozott pirotechnikai termék esetében, amelyet - Törökország kivételével - az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes államban (a továbbiakban: harmadik ország) hoztak forgalomba vagy állítottak elő, a 73. § (1) bekezdésében előírt követelmények teljesítését a bejelentett szervezet vizsgálja és tanúsítja.

(2) A más tagállam bejelentett szervezete által kiadott tanúsítvány az (1) bekezdés szerinti tanúsítvánnyal egyenértékű.

(3)^* A gyártó által saját használatra készített tűzijáték termék nem minősül forgalomba hozott terméknek, ha azt Magyarország saját területén való használat céljából engedélyezte.

74/A. §^* (1) Az importőr köteles forgalomba hozatal előtt meggyőződni arról, hogy a gyártó az e rendeletben meghatározott megfelelőségértékelési és a jelölési kötelezettségének eleget tett. Ha az importőr úgy ítéli meg, hogy a gyártó ezen kötelezettségének nem tett eleget, akkor a megfelelőség teljesítéséig a pirotechnikai terméket nem hozhatja forgalomba.

(2) Ha az importőr úgy ítéli meg, hogy a pirotechnikai termék kockázatot jelent, akkor erről tájékoztatja a gyártót és a rendőrséget.

(3) Az importőr gondoskodik arról, hogy a pirotechnikai termékhez mellékeljék a magyar nyelvű használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót.

(4) Az importőr a pirotechnikai termék forgalomba hozatalát követően a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot 10 évig megőrzi, és a rendőrség megkeresése esetén a megkereséstől számított 3 napon belül a rendelkezésére bocsájtja.

(5) Ha az importőr megállapítja, hogy a pirotechnikai termék nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, akkor

a) forgalmazását felfüggeszti, ezzel egyidejűleg értesíti a rendőrséget és a gyártót, vagy
b) kivonja a pirotechnikai terméket a forgalomból, és ezzel egyidejűleg értesíti a rendőrséget és a gyártót.

(6) A veszélyt jelentő pirotechnikai termékről - a megfelelés hiányáról, valamint a megtett kiigazító intézkedésekről - az importőr tájékoztatja az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes azon többi tagállam piacfelügyeleti hatóságát, ahol a pirotechnikai terméket forgalmazzák.

(7) Az importőr a rendőrség piacfelügyeleti feladatainak ellátása érdekében a megkereséstől számított 3 napon belül átadja az általa gyártott és forgalmazott pirotechnikai termékek e rendeletben előírtaknak történő megfelelését igazoló dokumentumokat nyomtatott és elektronikus formában.

(8) Az importőr köteles a birtokában vagy rendelkezési érdekkörében lévő pirotechnikai terméket a változástól megóvni és biztosítani, hogy a tárolás és a szállítás ne veszélyeztesse az e rendelet szerinti alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelést.

FEJEZET

PIACFELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK ÉS ELJÁRÁSOK

§ (1) A rendőrség kezdeményezi a pirotechnikai termékforgalomból való kivonását, vagy megtiltja a pirotechnikai termék forgalmazását, ha
a)^*tudomására jut, hogy a CE-jelöléssel és EU-megfelelőségi nyilatkozattal ellátott, rendeltetésszerűen használt pirotechnikai termék veszélyezteti természetes személyek életét, testi épségét, egészségét, vagyonát vagy ezek biztonságát,
b) a bejelentett szervezet tájékoztatja, hogy visszavonta a pirotechnikai termék tanúsítványát, vagy egy gyártási tételt nem megfelelőnek minősített, vagy
c)^*az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) tájékoztatja Magyarországot egy pirotechnikai termék vagy gyártási tétel más részes államban történt forgalomból való kivonásáról vagy forgalomba hozatalának megtiltásáról,
d)^*az (1a) bekezdés szerinti hiányosságok pótlására a gazdasági szereplőt felszólította, és a felszólításnak a gazdasági szereplő nem tett eleget.

(1a)^* Ha a gazdasági szereplő megállapítja, hogy

a) a CE-jelölés nem került feltüntetésre,
b) a bejelentett szervezet azonosító számát a 72. § szerinti előírásokkal ellentétesen vagy nem tüntették fel,
c) az EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem vagy helytelenül készítették el,
d) a műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy hiányos,
e) a gyártó vagy az importőr e rendelet szerinti adatai nem, hamisan vagy hiányosan kerültek feltüntetésre,
f) a gyártó vagy az importőr nem tett eleget az e rendelet szerinti adminisztrációs kötelezettségének,

köteles soron kívül, de legkésőbb a rendőrség felszólítására intézkedni az a)-f) pont szerinti hiányosságok kijavítása iránt.

(2) Ha a bejelentett szervezet a pirotechnikai termék tanúsítványát visszavonja vagy egy gyártási tételt nem megfelelőnek minősít, erről - a visszavonást vagy a minősítést követően - haladéktalanul értesíti a rendőrséget.

(3) Ha a rendőrség az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kezdeményezi egy pirotechnikai termék forgalomból való kivonását, illetve megtiltja e termék forgalmazását, erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, megjelölve az intézkedés okát.

(4) Ha egy nem megfelelő pirotechnikai termék CE-jelöléssel van ellátva, a rendőrség a jelölés elhelyezője elleni intézkedése megtételéről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.

(5)^* A piacfelügyeleti hatóság a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásáról az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke alapján értesíteni köteles az Európai Bizottságot.

§^*(1) Ha a rendőrség tudomására jut, hogy egy pirotechnikai termék jelentős kockázatot jelent a természetes személyek életére, testi épségére, egészségére vagy biztonságára, megvizsgáltatja a pirotechnikai terméket, és elvégzi annak értékelését, amelynek eredményéről tájékoztatja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti értékelés során a rendőrség megállapítja, hogy a pirotechnikai termék nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, akkor határidő tűzésével felhívja a gazdasági szereplőt azon kiigazító intézkedések megtételére, amelyek biztosítják az e rendeletben foglaltaknak való megfelelést.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat értékeléséről és eredményéről, valamint a (2) bekezdés alapján elrendelt kiigazító intézkedésről a rendőrség - az értékelés elvégzését követően haladéktalanul - tájékoztatja a Bizottságot, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes többi államot és a bejelentett szervezetet.

(4) Ha a gazdasági szereplő nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott kiigazító intézkedéseknek határidőben, akkor a rendőrség megteszi a szükséges intézkedést a pirotechnikai termék forgalomból történő kivonása érdekében, vagy megtiltja a pirotechnikai termék forgalmazását, valamint tájékoztatja a Bizottságot és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes többi tagállamot.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza

a) a pirotechnikai termék e rendeletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek - a természetes személyek életével, testi épségével, egészségével és biztonságával vagy a közérdek védelmével összefüggésben - való meg nem felelésének tényét,
b) a pirotechnikai termék azonosításához szükséges adatokat,
c) a pirotechnikai termék származási helyét,
d) a megfelelés feltételezett hiányának és a felmerülő kockázatának a jellegét,
e) a meghozott piacfelügyeleti intézkedések jellegét és időtartamát, és
f) a gazdasági szereplő által tett nyilatkozatot.
§ (1) Ha a rendőrség nem ért egyet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam piacfelügyeleti intézkedésével, erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.

(2) A Bizottság álláspontját tartalmazó tájékoztatás kézhezvételét követően - ha szükséges - a rendőrség vagy kezdeményezi a piacfelügyeleti eljárással érintett pirotechnikai termék forgalomból való kivonását, illetve megtiltja e termék forgalmazását, vagy visszavonja intézkedését és erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.

§ A rendőrség a 75-77. §-ban meghatározott piacfelügyeleti tevékenységéről évente tájékoztatja a Bizottságot.
§ (1)^*Az Ftv. 18/E. §-a szerinti felügyeleti bírságolással kapcsolatos
a) első fokú eljárás lefolytatására a pirotechnikai tevékenység helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság,
b) másodfokú eljárás lefolytatására országos illetékességgel az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK)

rendelkezik hatáskörrel.

(2)^* A bírságot az eljáró hatóság végleges határozatában megjelölt, a Magyar Államkincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlaszámra átutalási megbízás útján vagy készpénz-átutalási megbízással kell megfizetni a bírságot kiszabó határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül. Az átutalási megbízás vagy készpénz-átutalási megbízás közlemény rovatában a „bírság” szó feltüntetése mellett a kötelezett nevére és a határozat számára kell hivatkozni.

79/A. §^* (1) A gazdasági szereplő a rendőrséget, annak megkeresését követő 3 napon belül tájékoztatja arról, hogy

a) mely gazdasági szereplő mely pirotechnikai terméket szállított a részére, valamint
b) mely gazdasági szereplő részére mely pirotechnikai terméket szállította.

(2)^* Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza

a) a gazdasági szereplő nevét, ha van, cégjegyzékszámát,
b) a pirotechnikai termék nevét, nyilvántartási számát, típusát, ha van, altípusát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a szállítástól számított 10 évig kell a gazdasági szereplőnek megőriznie.

§^*A 14-15. §-ban, a 72. §-ban, a 104. § (2) bekezdésében, a 108. § (3) bekezdésében és a 109. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben meghatározott hatóság jár el.

VII. FEJEZET

A PIROTECHNIKAI TEVÉKENYSÉGEK ENGEDÉLYEZÉSE ÉS BEJELENTÉSE

Az engedélyezési eljárás közös szabályai
§ (1)^*Az e rendelet szerinti tárolási engedéllyel rendelkező vállalkozásnak nem kell engedély a színpadi és az egyéb pirotechnikai termék megvásárlásához, birtoklásához, valamint ezek használati és kezelési útmutatóban előírt célra és módon történő felhasználásához.

(2) Nem kell engedély a gyártónak a gyártási engedélyében szereplő, általa gyártott pirotechnikai termék telephelyén történő forgalmazásához.

(3) A biztonsági követelményeknek megfelelő pirotechnikus által kialakított tárolóhelyen, egy időben összesen legfeljebb 20 kg nettó hatóanyag-tartalmú pirotechnikai termék a felhasználás megkezdését megelőző, és az azt követő öt napon belül külön engedély nélkül tárolható átmeneti tárolóhelyen.

(4)^* Az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket, valamint a T1. és a P1. pirotechnikai osztályba tartozó terméket az a vállalkozás forgalmazhat, amely megfelel az Ftv.-ben és az e rendeletben meghatározott feltételeknek, továbbá a 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékek, valamint a T1. és a P1. pirotechnikai osztályba tartozó termékek forgalmazása esetén az értékesítést végző személy rendelkezik pirotechnikusi szakképesítéssel. A vállalkozás köteles erre irányuló szándékát a rendőrségnek bejelenteni.

(5) Az a vállalkozás, amely valamely EGT-tagállamban polgári célú pirotechnikai termék vizsgálatára, forgalmazására, tárolására, kiállítására, illetve megsemmisítésére vonatkozó engedélyt szerzett, és e tevékenységét határon átnyúló szolgáltatás keretében kívánja végezni, köteles ezt a tevékenység helye szerinti rendőr-kapitányságnak bejelenteni.

§ (1) Védett természeti területen pirotechnikai termék felhasználása kizárólag állami, nemzeti vagy önkormányzat által szervezett ünnepség, vagy az ezekhez kapcsolódó rendezvények keretén belül, a települések belterületén engedélyezhető.

(2) A pirotechnikai termék gyártására, valamint állandó és ideiglenes tárolóhelyen történő tárolására - a konténerben mint ideiglenes tárolóhelyen történő tárolás kivételével - az építésügyi hatóságnak a használatbavételre, a fennmaradásra, a rendeltetés megváltoztatására vonatkozó engedélye vagy telephelyengedély alapján adható ki engedély.

§ (1) Magánszemély csak az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket, a 107. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamban 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket, és a 109. § szerinti színpadi és egyéb pirotechnikai termékeket birtokolhat, tárolhat és használhat fel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően magánszemély nem birtokolhat petárdát.

(3) Az 1-3. pirotechnikai osztályra vonatkozó - e rendelet szerinti - szabadon felhasználhatóak kivételével a pirotechnikai termék birtokosa a pirotechnikai terméket csak a pirotechnikai tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel, vagy az 1-3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék felhasználásának bejelentéséről szóló rendőrségi igazolással rendelkezőnek, illetve írásbeli meghatalmazással rendelkező megbízottjának adhatja át.

(4) Külföldi kivitelre vonatkozó írásos vevőnyilatkozat alapján, a pirotechnikai terméknek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államba vagy harmadik országba irányuló kivitele esetén a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

§ (1) A tevékenység helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: engedélyező hatóság) az engedélyt akkor adja ki, ha a kérelmező a tevékenységhez a jogszabályokban előírt követelményeket biztosította. Az egyes követelmények maradéktalan teljesüléséhez szükséges feltételeket az engedélyben kell meghatározni.

(2) Az engedélyező hatóság az engedélyt visszavonja, ha

a) kiadásának valamely feltétele nem áll fenn, vagy megszűnt,
b) az engedélyes az e rendeletben előírt, illetve az engedélyben meghatározott kötelezettségét ismételten megszegi,
c) az engedélyes a 4. mellékletben meghatározott, a polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzatban meghatározott rendelkezéseket - a hatóság figyelmeztetése ellenére - ismételten megsérti.

(3)^* Az engedélyező hatóság a pirotechnikai termék gyártására, és állandó vagy ideiglenes tárolóhelyen történő tárolására vonatkozó engedélyeket a tevékenység helye szerint illetékes helyi önkormányzat (Budapesten a kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat) jegyzőjének tájékoztatás céljából megküldi.

§ (1) Az engedélyes halálával vagy megszűnésével az engedély hatálya megszűnik. Az engedélyes örököse vagy jogutóda az engedélyes halálát vagy megszűnését követő nyolc napon belül ennek tényét - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az engedélyező határozatnak a rendőrség részére történő leadásával bejelenti.

(2) Az engedély visszavonása esetén, valamint az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rendőrség intézkedik a pirotechnikai termék helyszínen történő zárolásáról.

(3) Az engedélyes örököse vagy jogutóda a rendőrség által zárolt pirotechnikai terméket arra jogosult részére a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően értékesítheti vagy megsemmisítését kezdeményezheti.

85/A. §^* (1) A bejelentésköteles pirotechnikai tevékenységet elektronikus úton, a jogosult hivatali kapuján keresztül kell bejelenteni.

(2) A hatóság a bejelentésköteles pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyekben a hivatalos iratokat elektronikusan kézbesíti.

85/B. §^* (1) Kormányablaknál nem terjeszthető elő

a) a polgári célú pirotechnikai tevékenységhez szükséges engedély iránti kérelem,
b) a polgári célú pirotechnikai termék nem EGT-tagállamba történő kiviteléhez és onnan történő behozatalához szükséges engedély iránti kérelem,
c) a valamely EGT-tagállamban polgári célú pirotechnikai termék vizsgálatára, forgalmazására, tárolására, kiállítására, illetve megsemmisítésére vonatkozó engedély alapján határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységről szóló bejelentés,
d) a 99. § (5) bekezdése szerinti bejelentés, valamint
e) a 105. § (1) bekezdése szerinti bejelentés.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban kétszeri hiánypótlásnak van helye.

(3) Az Ftv. 18/B. § (1) bekezdésében meghatározott hatósági engedély iránti kérelem elbírálására irányuló közigazgatási hatósági eljárásban jogszerű hallgatásnak nincs helye.

(4) Az Ftv. 18/B. § (1) bekezdésében meghatározott hatósági engedély iránti kérelem elbírálására irányuló közigazgatási hatósági eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szervként az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve jár el.

(5) A rendőrkapitányság a 99. § (5) bekezdése, illetve a 105. § (1) bekezdése szerinti bejelentés alapján végzett tevékenységet tiltó döntése elleni fellebbezést az engedélyező hatóság bírálja el, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szervként a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság jár el.

A pirotechnikai termék gyártásának engedélyezése
§ (1)^*A gyártási tevékenységre irányuló engedély iránti kérelmet a 3. melléklet 1. pontjában meghatározott tartalommal kell benyújtani.

(2)^* A kérelmezőnek igazolnia kell

a) a pirotechnikai tevékenységet érintő létesítmények alaprajzának, műszaki leírásának meglétét, a biztonságtechnikai berendezések elhelyezése vázlatrajzának elkészültét, továbbá az alkalmazott technológia megfelelőségi nyilatkozatának meglétét,
b) a tűzvédelmi dokumentáció elkészültét,
c) a pirotechnikai termékkel kapcsolatos gyártási és tárolási tevékenységeket szabályzó műveleti utasítások elkészültét,
d) a pirotechnikusi bizonyítvány meglétét,
e) a tűzvédelmi szakvizsga meglétét.

(2a)^* Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálása során az engedélyező hatóság beszerzi az építésügyi hatóság által a (2) bekezdés a) pontjában szereplő létesítmény tekintetében kiadott engedélyét és azt az eljárása során figyelembe veszi.

(3) Az engedélyező hatóság által kiadott gyártási engedély visszavonásig hatályos.

§ A gyártó
a) a birtokában lévő pirotechnikai termékekről - a gyártási tevékenység végzésének helyétől térben elkülönítve - naprakész terméknyilvántartást vezet székhelyén (telephelyén, fióktelepén), továbbá - a tűzijáték termékek kivételével - gyártói termék-megfelelőségi műbizonylatot készít, és ezeket a nyilvántartás, a műbizonylat elkészítésétől számított öt éven át megőrzi, akkor is, ha tevékenységét befejezte,
b) a gyártás megindítását, a pirotechnikusok személyének megváltozását, vagy a gyártási tevékenység két hónapon túli szüneteltetését az engedélyező hatóságnak haladéktalanul bejelenti,
c) a gyártási tevékenység megszüntetése esetén a tevékenység megszüntetését nyolc napon belül az engedélyező hatóságnak írásban bejelenti,
d)^*új pirotechnikai termék bevezetése esetén - a forgalomba hozatal megkezdése előtt - az ORFK-t értesíti, és megküldi a pirotechnikai termékre vonatkozó fontosabb műszaki, biztonságtechnikai paramétereket (típus, pirotechnikai osztály, UN szám, külső méret, kaliber, nettó hatóanyag-tartalom, TNT-egyenérték, működési magasság, biztonsági távolság nagysága, indítási mód, felhasználáshoz kapcsolódó különleges biztonsági intézkedések), valamint a biztonsági adatlapot, a műszaki dokumentációt és a megfelelőségi nyilatkozatot, amelyeket a forgalomba hozataltól számított 10 évig megőriz,
e) minden év február 15-ig megküldi az engedélyező hatóságnak az előző évben általa gyártott pirotechnikai termékekről szóló kimutatást, terméktípusonkénti bontásban.

87/A. §^* (1) Ha a gyártó megállapítja, hogy az általa gyártott pirotechnikai termék nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, és a pirotechnikai termék közvetlen veszélyt jelent a természetes személyek életére, testi épségére, a pirotechnikai terméket azonnal visszahívja, és soron kívül intézkedik a pirotechnikai termék e rendelet szerinti EU-típus megfelelőségi felülvizsgálatának ismételt lefolytatásáról.

(2) Ha a gyártó megállapítja, hogy az általa gyártott pirotechnikai termék nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, azonban a pirotechnikai termék nem jelent közvetlen veszélyt a természetes személyek életére, testi épségére, a pirotechnikai termék forgalmazását felfüggeszti és soron kívül intézkedik az e rendelet szerinti követelmények teljesítéséről.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben a gyártó a veszélyt jelentő pirotechnikai termékről - a megfelelés hiányáról, valamint a megtett kiigazító intézkedésekről - soron kívül tájékoztatja az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes azon többi tagállam piacfelügyeleti hatóságát, ahol a pirotechnikai terméket forgalmazzák.

(4) A gyártó a pirotechnikai termék

a) értékesítése vagy felhasználása során hozzá beérkezett panaszokról,
b) visszahívásáról, vagy
c) forgalmazásának felfüggesztéséről

nyilvántartást vezet, amelyet 10 évig megőriz.

(5) A gyártó a rendőrség piacfelügyeleti tevékenysége elvégzése céljából, a rendőrség indokolt megkeresésére a megkeresést követő 3 napon belül átadja a (4) bekezdés szerinti nyilvántartást, valamint az általa gyártott és forgalmazott pirotechnikai termékek e rendeletben előírtaknak való megfelelését igazoló dokumentumot nyomtatott és elektronikus formában.

A pirotechnikai termék megsemmisítésének engedélyezése
§ (1)^*A megsemmisítési tevékenységre irányuló engedély iránti kérelmet a 3. melléklet 2. pontjában meghatározott tartalommal kell benyújtani.

(2)^* A kérelmezőnek igazolnia kell

a) a pirotechnikai tevékenységet érintő létesítmények alaprajzának, műszaki leírásának a meglétét és tűzvédelmi dokumentációjának elkészültét,
b) a megsemmisítési tevékenységet szabályozó műveleti utasítás elkészültét,
c) a pirotechnikusi bizonyítvány meglétét,
d)^*a tűzvédelmi szakvizsga meglétét.

(3) Nem kell külön engedély a pirotechnikai termék, vagy e termékből származó robbanóanyagnak vagy pirotechnikai elegynek minősülő anyag megsemmisítésére annak a vállalkozásnak, amely

a) robbanóanyag megsemmisítésre jogosult, vagy
b) rendelkezik pirotechnikai termék gyártására vonatkozó engedéllyel, kijelölt megsemmisítő térrel, és az általa gyártott pirotechnikai termékeket kívánja megsemmisíteni, vagy
c) a 16 04 02 EWC kód alá besorolt veszélyes hulladékok megsemmisítésére jogosult.

(4) A megsemmisítési tevékenységet végző

a) a birtokában lévő, megsemmisítésre váró anyagokról naprakész nyilvántartást vezet, és azt a nyilvántartás felvételétől számított öt éven át megőrzi, akkor is, ha tevékenységét befejezte,
b) a megsemmisítési tevékenység megindítását, a felelős pirotechnikus személyének megváltozását, vagy tevékenységének két hónapon túli szüneteltetését az engedélyező hatóságnak haladéktalanul bejelenti,
c) a megsemmisítési tevékenység megszüntetése esetén a tevékenység megszüntetését nyolc napon belül az engedélyező hatóságnak írásban bejelenti.

(5) Az engedélyező hatóság által kiadott megsemmisítési engedély visszavonásig hatályos.

(6) Pirotechnikai anyagok megsemmisítése robbantással vagy elégetéssel történhet.

§ (1) A robbantással megsemmisítendő anyagot a műveleti utasításban megengedett mennyiségben, rátett töltettel - védelmet nyújtó fedezékből - robbantógéppel kell indítani. Az anyagot erre a célra térszín alatt kiképzett mélyedésben kell elhelyezni, és gondoskodni kell az anyag szétrepülésének megakadályozásáról. Ugyanabban a mélyedésben újabb anyagot csak akkor szabad elhelyezni, ha a mélyedés és környezete lehűlt.

(2) A robbantást kísérő füst megszűnése után a helyszínen ellenőrizni kell, hogy a megsemmisítendő anyag teljes mennyisége megsemmisült-e. A robbantás után található anyag-maradványt össze kell gyűjteni és újabb robbantással kell megsemmisíteni.

(3) Robbantással csak a robbanóképes anyagot lehet megsemmisíteni.

(4) A robbantásos megsemmisítő munkálatot minden esetben két személynek kell végeznie, akik közül legalább az egyik személynek robbantómesteri képesítéssel kell rendelkeznie.

§ (1) Az elégetéssel megsemmisíthető megsemmisítendő anyagot, az azzal szennyezett, éghető anyagú göngyöleget a műveleti utasításban megengedett mennyiségben és előírt módon kell megsemmisíteni. Halmazban való elégetés esetében az egyidejűleg megsemmisíthető anyag mennyisége legfeljebb 20 kg lehet.

(2) A megsemmisítendő anyag vagy termék tulajdonságaitól, valamint az égés közben tanúsított viselkedésüktől függően az égetést szabadban kijelölt égetőtéren vagy zárt speciális berendezésben kell elvégezni. A megsemmisítendő anyaggal töltött olyan terméket, amelynek alkatrészei az égetés közben szétrepülésre hajlamosak, szétrepülésüket megakadályozó módon kialakított berendezésben kell elégetni. Indokolt esetben a terméket funkció szerinti működtetéssel kell megsemmisíteni.

(3) A nyíltterű égetéshez a kijelölt égetőtér körül - a tűz továbbterjedésének megakadályozása céljából - gyúlékony anyagtól mentes övezetet kell kialakítani. Az égetőtéren a megsemmisítendő anyagot vékony rétegben, keskeny csíkok formájában kell kiszórni.

(4) A könnyen gyulladó és azonnal továbbégő sajátosságú anyagot - biztonságos fedezékből - távgyújtással (villamos izzógyújtófej, robbantókábel és robbantógép alkalmazásával) kell meggyújtani.

(5) A nehezen gyulladó és önmagában bizonytalanul égő anyag kiterített anyagcsíkja alá és fölé könnyen égő anyagból olyan mennyiséget kell helyezni, hogy az égetés közben a tűz táplálására ne legyen szükség. A gyújtást villamos izzófejjel vagy gyújtózsinórral, távgyújtással kell elvégezni. A gyújtás elősegítésére kevés lőpor is alkalmazható.

(6) A gyújtást mindig a légáramlástól függően kell elvégezni úgy, hogy az égés a légáramlással szemben haladjon előre.

§ (1) A nyílttéri égetéses megsemmisítést csak szélmentes vagy gyenge szeles (0-1,5 m/s) és csapadékmentes időben, száraz talajon lehet - segédeszközök használata nélkül - végrehajtani. Fagyott vagy nedves talaj esetében száraz homokot kell szórni a talajra, vagy több rétegben hullámpapírt kell a talajra fektetni, és az elégetendő anyagot csíkokban erre kell kiszórni.

(2) Az égetés helyét csak az égés látható jeleinek megszűnése után lehet megközelíteni. Minden égetés után meg kell győződni arról, hogy nem maradt-e vissza el nem égett megsemmisítendő anyag. Az esetleges maradványokat össze kell szedni, és azokat a soron következő elégetendő adaghoz kell hozzátenni. Az előző égetés helyétől csak legalább 1 m távolságra lehet az újabb elégetendő adagot kiteríteni. Az égetés helyét csak a talaj teljes lehűlése után lehet igénybe venni.

(3) Az égetőteret csak akkor lehet elhagyni, ha minden meggyújtott anyag már teljesen elégett.

(4) Az égetést követően visszamaradt anyag kezeléséről gondoskodni kell.

A pirotechnikai termék vizsgálatának engedélyezése
§ (1)^*Az önálló vizsgálati tevékenységre irányuló engedély iránti kérelmet a 3. melléklet 3. pontjában meghatározott tartalommal kell benyújtani.

(2)^* A kérelmezőnek igazolnia kell

a) a pirotechnikai tevékenységet érintő létesítmények alaprajzának, műszaki leírásának a meglétét és a biztonságtechnikai berendezések elhelyezése vázlatrajzának elkészültét,
b) a tűzvédelmi dokumentáció elkészültét,
c) a pirotechnikai termékkel kapcsolatos vizsgálati tevékenységet szabályozó műveleti utasítások elkészültét,
d)^*a pirotechnikusi bizonyítvány meglétét,
e) a tűzvédelmi szakvizsga meglétét.

(3) Az engedélyező hatóság által kiadott vizsgálati engedély visszavonásig hatályos.

Pirotechnikai termékek forgalmazásának engedélyezése
§ (1)^*A forgalmazási engedély iránti kérelmet a 3. melléklet 4. pontjában meghatározott tartalommal kell benyújtani.

(2)^* A kérelmezőnek igazolnia kell

a) a forgalmazásra szolgáló létesítmények alaprajzának, műszaki leírásának meglétét, és a biztonságtechnikai berendezések elhelyezése vázlatrajzának elkészültét,
b) az Európai Gazdasági Térség területén működő, pirotechnikai termék megsemmisítésére jogosult vállalkozással kötött megállapodás meglétét,
c)^*a pirotechnikusi bizonyítvány meglétét,
d) a tűzvédelmi szakvizsga meglétét.

(3)^* A forgalmazáshoz kapcsolódó tárolás esetében a kérelmező igazolja a 97. § (2) bekezdés a)-e), g) és h) pontjában meghatározottakat, valamint a kérelem tartalmazza a 3. melléklet 7. pontjában meghatározott adatokat is.

(4)^* Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálása során az engedélyező hatóság beszerzi az építésügyi hatóság által a (2) bekezdés a) pontjában szereplő létesítmény tekintetében kiadott engedélyét és azt az eljárása során figyelembe veszi.

§ (1) A gyártó a gyártási engedélyében szereplő, általa gyártott pirotechnikai terméket telephelyén - külön engedély nélkül, a forgalmazóra vonatkozó szabályok szerint - forgalmazhatja.

(2) A pirotechnikai termék üzletben történő forgalmazása - kivéve e termékek év végi, konténerből történő ideiglenes forgalmazását - kizárólag bolti működési engedély birtokában kezdhető meg, és folytatható.

(3)^* Tilos a pirotechnikai termék postai szolgáltatás vagy csomagküldő kereskedelem keretében történő továbbítása, illetve értékesítése.

(4) Az engedélyező hatóság által kiadott forgalmazási engedély visszavonásig hatályos.

(5) Az 1-3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék év végi forgalmazása, és ehhez kapcsolódó tárolása forgalmazási engedéllyel rendelkező részére ideiglenes tárolóhelyre is engedélyezhető legfeljebb két hónap időtartamra.

§ (1) A forgalmazó
a)^*a birtokában lévő pirotechnikai termékekről a termékenkénti és összesített TNT egyenérték feltüntetésével naprakész terméknyilvántartást vezet, és azt a nyilvántartás elkészítésétől számított öt éven át megőrzi, akkor is, ha tevékenységét befejezte,
b) a pirotechnikai termék értékesítését bizonylatolja, és a bizonylatokat öt évig megőrzi,
c) a forgalmazás megkezdését, a pirotechnikusok személyének megváltozását, vagy a forgalmazás két hónapon túli szüneteltetését az engedélyező hatóságnak haladéktalanul bejelenti,
d) a forgalmazási tevékenység megszüntetése esetén a tevékenység megszüntetését nyolc napon belül az engedélyező hatóságnak írásban bejelenti,
e) a vásárló részére hitelt érdemlően, tételesen igazolja az általa értékesített pirotechnikai terméket,
f)^*minden év február 15-éig megküldi az engedélyező hatóságnak az előző évben általa forgalmazott pirotechnikai termékekről szóló kimutatást terméktípusonkénti negyedéves bontásban.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjától eltérően a végfelhasználói célból természetes személy részére értékesített szabadforgalmazású termék esetében az igazolásnak nem kell tételesnek lennie.

(2a)^* A 94. § (5) bekezdése szerinti engedély alapján forgalmazott termékekről szóló kimutatást - minden év február 15-éig - a visszavonásig hatályos forgalmazási engedélyt kiadó hatóságnak kell megküldeni.

(2b)^* Az engedélyező hatóság az (1) bekezdés f) pontja szerinti kimutatással 30 napon belül tájékoztatja a tűzvédelmi szakhatóságot is.

(3)^* A pirotechnikai termék forgalmazása előtt és annak forgalmazása során a forgalmazó ellenőrzi

a) a CE-jelölés feltüntetését,
b) a használati utasítás és a biztonsági tájékoztató meglétét,
c) az e rendeletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelést,
d) a gyártó, valamint az importőr e rendeletben előírt adatainak a szerepeltetését.

(4)^* Ha a forgalmazó okkal feltételezi, hogy a pirotechnikai termék nem felel meg az e rendeletben előírt biztonsági követelményeknek, a pirotechnikai terméket nem forgalmazhatja. A pirotechnikai termék kockázatáról tájékozatja a gyártót, az importőrt és a rendőrséget.

(5)^* A forgalmazó köteles a birtokában lévő pirotechnikai termékek tekintetében biztosítani, hogy a tárolás és a szállítás körülményei ne veszélyeztessék az e rendelet szerinti alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelést.

(6)^* Ha a forgalmazó úgy ítéli meg, hogy a pirotechnikai termék nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek, akkor megteszi a szükséges kiigazító intézkedéseket vagy kivonja a forgalomból a pirotechnikai terméket. Ha a pirotechnikai termék kockázatot jelent, akkor a forgalmazó tájékoztatja a rendőrséget. A tájékoztatás tartalmazza a megfelelés hiányosságait és az elfogadott kiigazító intézkedéseket.

(7)^* A rendőrség megkeresésére a megkereséstől számított 3 napon belül a forgalmazó átadja a pirotechnikai termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott és elektronikus formátumú információt és dokumentációt.

95/A. §^* (1) A forgalmazó az általa forgalmazott pirotechnikai termékek 7/A. § szerinti nyilvántartási számáról naprakész nyilvántartást vezet, mely nyilvántartást 10 évig megőriz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a rendőrség piacfelügyeleti tevékenysége elvégzése céljából megkeresésére át kell adni a megkeresés beérkezésétől számított 3 napon belül elektronikus és nyomtatott formában.

Pirotechnikai termék kiállításának engedélyezése
§ (1)^*A pirotechnikai termék kiállítása iránti kérelmet a 3. melléklet 6. pontjában meghatározott tartalommal kell benyújtani.

(2) Kereskedelmi vásáron, kiállításon, valamint pirotechnikai termék értékesítési célú bemutatóján kiállítható és felhasználható az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek nem megfelelő pirotechnikai termék is, ha azon a termék megfelelőségének és forgalmazhatóságának hiányát, valamint a vásár, kiállítás vagy bemutató nevét és időpontját látható módon feltüntetik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az engedélyező hatóság - az engedély megadásának feltételeként - megfelelő biztonsági intézkedések megtételét írja elő az engedélyes számára.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott pirotechnikai termékek esetében a 14. § és a 15. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(5) Az engedélyező hatóság által kiadott kiállítási engedély egy évig hatályos.

A pirotechnikai termék tárolásának engedélyezése
§ (1)^*A tárolási engedély iránti kérelmet a 3. melléklet 7. pontjában meghatározott tartalommal kell benyújtani.

(2)^* A tárolási engedély iránti kérelem során a kérelmező igazolja

a) - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a bérleti szerződés meglétét, ha a tárolásra szolgáló létesítményt a kérelmet benyújtó vállalkozás bérleti jogviszony alapján használja,
b) a tárolásra szolgáló létesítmény alaprajzának, műszaki leírásának meglétét, és a biztonságtechnikai berendezések elhelyezésének vázlatrajzának elkészültét,
c) a tűzvédelmi dokumentáció elkészültét,
d) a pirotechnikai raktározási tevékenységet szabályozó műveleti utasítás elkészültét,
e) a tárolási norma meghatározásával kapcsolatos számítások elkészültét és helyességét,
f) az Európai Gazdasági Térség területén működő, pirotechnikai termék megsemmisítésére jogosult vállalkozással kötött megállapodás meglétét,
g)^*konténerek esetében azok műszaki megfelelőségét igazoló gyártói műbizonylat meglétét,
h) a tárolásra szolgáló terület méretarányos helyszínrajzának elkészültét, amely külön megjelölve tartalmazza a telepítési távolságokat, a lezárandó területet, a környezeti veszélyforrásokat, építményeket, a tájolást és a menekülési útvonalakat,
i) a pirotechnikusi bizonyítvány meglétét,
j) a tűzvédelmi szakvizsga meglétét.

(3) A tárolásra szolgáló létesítmény tulajdonjogát vagy használati jogát a kérelmet benyújtó vállalkozás igazolja a kérelem benyújtásakor. Ha a kérelmező vállalkozás a tulajdonjogát vagy használati jogát nem igazolja, az engedélyező hatóság az engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordulhat a tulajdonjogról és használati jogról nyilvántartást vezető hatósághoz.

(3a)^* Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálása során - ha a tárolásra épületben kerül sor - az engedélyező hatóság beszerzi az építésügyi hatóság által a (2) bekezdés b) pontjában szereplő létesítmény tekintetében kiadott engedélyét és azt az eljárása során figyelembe veszi.

(4) Az engedélyező hatóság által kiadott tárolási engedély visszavonásig hatályos.

§ (1) Az 1-3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék december 28. és 31. közötti időszakban történő forgalmazásához a tárolás ideiglenes tárolóhelyre is engedélyezhető, feltéve, hogy felügyeletéről (élőerős őrzéssel vagy riasztást követő azonnali reagálással összehangolt folyamatos képi megfigyeléssel) gondoskodnak.

(2)^* A forgalmazó jól látható helyen, írásban tájékoztatja a vásárlókat a térítésmentes visszavétel lehetőségéről, amely tájékoztatásnak a visszavétel helyére és időpontjára, valamint a forgalmazó elérhetőségére is ki kell terjednie.

(3)^* Átmeneti tárolóhelyen, egy időben összesen legfeljebb 20 kg nettó hatóanyag-tartalmú pirotechnikai termék a felhasználás megkezdését megelőző és az azt követő öt napon belül külön engedély nélkül tárolható. A felhasználási engedély iránti kérelemben vagy a felhasználás bejelentésében a tárolóhely pontos helyét (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám) fel kell tüntetni.

(4) Ideiglenes, kézi és átmeneti tárolóhelyek konténerben is kialakíthatóak. Ideiglenes és átmeneti tárolóhely építésügyi hatósági engedély nélkül kialakított konténerben is létesíthető.

(5) Egy épületen belül kizárólag egy átmeneti vagy kézi tárolóhely alakítható ki.

(6)^* Egy telephelyen egy kézi és egy átmeneti tárolóhely, valamint az év végi forgalmazás helyén egy ideiglenes tárolóhely létesíthető.

Pirotechnikai termék felhasználásának engedélyezése, bejelentése
§ (1)^*A felhasználási engedély iránti kérelmet a felhasználás megkezdését megelőzően legalább tizennégy, de legfeljebb 30 nappal - a 3. melléklet 8. pontjában meghatározott tartalommal - kell benyújtani.

(2)^* A felhasználási engedély iránti kérelem során a kérelmező igazolja

a) a pirotechnikai tevékenységgel érintett terület méretarányos helyszínrajzának meglétét, amely külön megjelölve tartalmazza a telepítés helyét, a védő-, illetve a lezárandó területet, a környezeti veszélyforrásokat, építményeket, a tájolást és a menekülési útvonalakat,
b) a pirotechnikai termék felhasználása során igénybe vehető terület, műtárgy, létesítmény birtokosának vagy képviselőjének hozzájárulását,
c) a pirotechnikai termék szállítási módjának megfelelő veszélyes áru szállítási jogszabály által az adott szállításra vonatkozó feltételek meglétét,
d) azt, hogy a pirotechnikai termék felhasználásáért felelős pirotechnikus a kérelemben megjelölt napon és időtartamban tervezett felhasználáshoz képest öt óra eltérésen belül egyéb felhasználásra vonatkozó kérelmet vagy bejelentést mely helyszínekre és hatóságokhoz, milyen időpontra nyújtott be,
e) a pirotechnikusi bizonyítvány meglétét,
f) a tűzvédelmi szakvizsga meglétét.

(2a)^* A felhasználás végrehajtását legfeljebb 2 óra időtartamban kell meghatározni.

(3)^* A (2) bekezdés c) pontja esetében, ha a kérelemben megjelölt összes nettó hatóanyag-tartalom meghaladja a veszélyes áruk szállításáról szóló külön jogszabályban meghatározott az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentesség szerinti határértékeket, a felhasználási engedély iránti kérelem során igazolni kell a szükséges okmányok (jármű-jóváhagyási igazolás, ADR oktatási bizonyítvány, írásbeli utasítás, veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó bejelentés) meglétét is.

(4) A (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel több helyszín esetében a felhasználás csak akkor engedélyezhető, ha a lebonyolítást a többi helyszínen történő tevékenység nem akadályozza vagy veszélyezteti.

(5)^* Az 1-3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket az Ftv.-ben és az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő, a felhasználási engedély benyújtására jogosult vállalkozás felelős pirotechnikusa - maximum 20 kg összes nettó hatóanyag-tartalomig - engedély nélkül, előzetes bejelentési kötelezettség mellett felhasználhatja.

(6)^* Az (5) bekezdés szerinti bejelentést - a felhasználás megkezdését megelőzően legalább nyolc, de legfeljebb 30 nappal - a felhasználás helye szerint illetékes rendőrkapitányságon, az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlap benyújtása útján a 3. melléklet 9. pontjában meghatározott tartalommal kell megtenni.

(7)^* Ha az (5) bekezdés szerinti bejelentés alapján a jogszabályok előírásainak megfelelő, biztonságos felhasználás és tárolás feltételei nem biztosítottak, a felhasználás megkezdése előtt legalább két nappal a tevékenység végzését a (6) bekezdés szerinti rendőrkapitányság megtiltja.

§ (1) A kizárólag kutatási, fejlesztési és vizsgálati céllal gyártott pirotechnikai termék, amely nem felel meg az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek, akkor használható fel ilyen célra, ha azon jól látható módon fel van tüntetve az, hogy nem felel meg e követelményeknek, valamint az, hogy kizárólag kutatási, fejlesztési és vizsgálati célra használható fel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pirotechnikai termékek esetében a 14. § és a 15. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

§^*A pirotechnikai termék felhasználásának engedélyezésére vonatkozó kérelem elbírálására irányuló közigazgatási hatósági eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap, amely nem hosszabbítható meg.
§ A felhasználási engedéllyel rendelkező, valamint a 99. § (6) bekezdés alapján bejelentést tevő vállalkozás
a) az engedélyezett termékek beszerzését a forgalmazóval hitelt érdemlően igazoltatja, és
b)^*a tűzijáték végrehajtásáról, a fel nem használt termékekről nyolc napon belül írásban, bejelentés esetében elektronikus úton tájékoztatja az engedélyező hatóságot,
c) a hibás vagy lejárt felhasználhatósági idejű pirotechnikai terméket köteles a vásárlás helyére visszaszállítani, a forgalmazó köteles azt térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni.

VIII. FEJEZET

AZ EGYES PIROTECHNIKAI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK

Az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékekre vonatkozó speciális szabályok
§ (1) Az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékre e rendelet előírásait e címben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)^* Nem kell engedély a 14. életévét betöltött személynek az 1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termékek - a petárda kivételével - megvásárlásához, birtoklásához, és ezeket egy időben összesen 1 kg nettó hatóanyag-tartalomig tárolhatja, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint felhasználhatja. A 14. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 1. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket.

(3)^* Nem kell engedély a 16. életévét betöltött személynek a 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék - a petárda kivételével - megvásárlásához, birtoklásához, és ezeket egy időben összesen 1 kg nettó hatóanyag-tartalomig tárolhatja, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint felhasználhatja. A 16. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket.

§ (1) 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék
a)^*közintézményben, középületben, sportlétesítményben, egyházi jogi személy által használt helyiségben, védett természeti területen, valamint rendezvény helyszínéül szolgáló nyilvános helyen pirotechnikus jelenlétében és irányításával használható fel,
b) tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható,
c) magánszemély által közúti és gyalogos közlekedésre (út, járda, híd stb.), kikapcsolódásra, szórakozásra, sporttevékenységre, szabadidő eltöltésére szolgáló területen - kivéve a december 28. 18 óra és a következő naptári év január 1-jén 6 óra közötti időtartamot - nem használható fel.

(2) A hibás vagy lejárt felhasználhatósági idejű, 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket a vevő köteles a vásárlás helyére visszaszállítani, a forgalmazó köteles azt térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni.

(3) Az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék alkalmas tárolóhely hiányában a 26. §-ban foglaltak szerint is tárolható.

§ (1) Az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék forgalmazását a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt munkanappal be kell jelenteni a forgalmazás helye szerint illetékes rendőrkapitányságon.

(2)^* Az (1) bekezdés szerinti bejelentést a 3. melléklet 5. pontjában meghatározott tartalommal kell teljesíteni, amelyről a rendőrség igazolást ad ki.

(3)^* A bejelentés során a kérelmező igazolja a forgalmazásra szolgáló létesítmény alaprajzának, műszaki leírásának meglétét, a biztonsági védőberendezések vázlatrajzának elkészültét.

(3a)^* A bejelentés elbírálása során az engedélyező hatóság beszerzi a tárolási engedélyt és azt az eljárása során figyelembe veszi.

(4) Ha a bejelentés alapján a jogszabályok előírásainak megfelelő, biztonságos forgalmazás és tárolás feltételei nem biztosítottak, a forgalmazás megkezdése előtt legalább öt nappal, a tevékenység végzését az (1) bekezdésben meghatározott rendőrkapitányság megtiltja.

§ (1) Az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék - kivéve e termék év végi, konténerből történő ideiglenes forgalmazását - csak az e célra szakosodott nyílt árusítású üzletben, vagy egyéb üzlet megfelelően elkülönített részében árusítható.

(2) A 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék nagy forgalmú vagy tömegtartózkodásra szolgáló épületben, valamint a 300 m2 - szintenként összesített - alapterület feletti áruházban vagy vásárcsarnokban nem forgalmazható.

A 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékekre vonatkozó speciális szabályok
§ (1) A 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékre e rendelet előírásait e címben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Nem kell engedély a nagykorú személynek a 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék december 28-a és 31-e között történő megvásárlásához, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint december 31-én 18 órától a következő naptári év január 1-jén 6 óráig történő felhasználásához.

(3) A 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék használati és kezelési útmutatójának tartalmaznia kell a termék magánszemély általi engedélyhez nem kötött felhasználhatóság időtartamát.

§ (1)^*A 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék közintézményben, középületben, sportlétesítményben, egyházi jogi személy által használt helyiségben, rendezvény helyszínéül szolgáló nyilvános helyen pirotechnikus irányításával használható fel.

(2) 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható.

(3) A fel nem használt vagy hibás, 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket január 5-ig a vevő köteles a forgalmazónak visszaszállítani, aki ezt köteles térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni.

(4) Nagykorú személynek nem kell külön engedély 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméknek a (3) bekezdésben meghatározott időpontig történő - egy időben összesen 3 kg nettó hatóanyag-tartalmat meg nem haladó - birtoklásához, tárolásához.

A színpadi és az egyéb pirotechnikai termékekre vonatkozó speciális szabályok
§ (1) A színpadi és az egyéb pirotechnikai termékre e rendelet előírásait a (2)-(8) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)^* Színpadi és egyéb pirotechnikai terméket kizárólag gyártói termék-megfelelőségi műbizonylat megléte esetén, a használati és kezelési útmutatóban feltüntetett célra és módon lehet felhasználni.

(3)^* A T1. és a P1. pirotechnikai osztályba tartozó termékek forgalmazásának bejelentésekor a 105. §-ban meghatározottak szerint kell eljárni.

(4)^* Nem kell engedély a nagykorú személy részére a P1. pirotechnikai osztályba tartozó termék egyszeri felhasználáshoz szükséges mennyiségben történő, valamint a szcenikai tevékenységet végző vállalkozás képviselője vagy felhasználási engedély benyújtására jogosult vállalkozás felelős pirotechnikusa részére a T1. pirotechnikai osztályba tartozó termék maximum 20 kg nettó hatóanyag-tartalmú mennyiségben történő megvásárlásához, birtoklásához, tárolásához, valamint a használati és kezelési útmutatóban előírt célra és módon történő tárolásához és felhasználásához. A P1. és a T1. pirotechnikai osztályba tartozó termék - e rendelet szerint engedélyezett tárolóhely hiányában - a 26. § szerint kialakított tárolóhelyen is tárolható.

(4a)^* A P1. osztályba tartozó, járművekhez használt pirotechnikai termékeket - ideértve a légzsák és a biztonsági övek előfeszítésére szolgáló rendszereket - szaktudással nem rendelkező személyek részére csak a járműbe vagy levehető járműrészbe beépített formában lehet forgalmazni.

(5) A T2. és a P2. pirotechnikai osztályba tartozó termék csak szaktudással rendelkező személy által kezelhető és használható fel.

(6) Nem kell engedély az e rendelet szerinti tárolási engedéllyel rendelkező vállalkozás részére a T1. és a P1. pirotechnikai osztályba tartozó, az egyszeri felhasználáshoz szükséges mennyiségnél nagyobb mennyiségű termék, illetve a T2. és a P2. pirotechnikai osztályba tartozó termék megvásárlásához, birtoklásához, ha azt tevékenysége során a használati és kezelési útmutatóban előírt módon használja fel.

(7) A színpadi, és az oda nem rendszeresített egyéb pirotechnikai termék tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható.

(8) A hibás vagy lejárt felhasználhatósági idejű színpadi vagy egyéb pirotechnikai terméket a vevő köteles a vásárlás helyére visszaszállítani, a forgalmazó köteles azt térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni.

Tűzvédelmi oktatás
§ Az engedély- vagy bejelentés-köteles pirotechnikai tevékenységet végző személyek tűzvédelmi oktatását évente meg kell ismételni és az oktatást dokumentálni szükséges.
FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

§ Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
§ (1) E rendelet előírásait az első fokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet 87. § d) pontja szerinti értesítést, a már forgalomba hozott pirotechnikai termékek esetében az e rendelet hatálybalépését követő két hónapon belül kell teljesíteni.

(3) E rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedélyeket e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül meg kell újítani.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen leteltével az engedély érvényességét veszti.

§^*Az egyéb pirotechnikai termékeknek, a 4. osztályba tartozó tűzijátékok és a színházi pirotechnikai termékeknek Magyarország területén történő, 2013. július 4-ét megelőző forgalomba hozatala akkor is jogszerű, ha az
a) a honosított harmonizált szabványoknak megfelel, vagy rendelkezik EK megfelelőségi nyilatkozattal, illetve azzal egyenértékű megfelelőségértékelési eljárással vizsgálták és tanúsították,
b) megfelel a 7-13. §-ban meghatározott követelményeknek, valamint a termékfelelősséggel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályoknak.
§^*(1) Azon pirotechnikai termékek, amelyek a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról szóló, 2007. május 23-i 2007/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti követelményeknek megfelelnek és amelyeket 2015. július 1-je előtt hoztak forgalomba, forgalmazhatók.

(2) Az 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termékekre 2010. július 4-e előtt kiadott engedélyek a lejárat időpontjáig, de legfeljebb 2017. július 4-éig maradnak érvényben.

(3) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a 4. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termékekre, az egyéb pirotechnikai termékekre, valamint a színpadi pirotechnikai termékekre 2013. július 4-e előtt kiadott engedélyek a lejárat időpontjáig, de legfeljebb 2017. július 4-éig maradnak érvényben.

(4) A 2013. július 4-e előtt a járművekhez használt pirotechnikai termékekre - beleértve a pótalkatrészeket is - kiadott engedélyek a lejáratukig érvényben maradnak.

114/A. §^* A polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet, valamint a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 288/2016. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését megelőzően az átmeneti és kézi tárolóhelyekre kiadott tárolási engedélyeket, ha azok nem felelnek meg e rendelet Módr.-tel megállapított követelményeinek, a hatóság a Módr. hatálybalépését követő hat hónap elteltével vonhatja vissza.

Az Európai Unió jogának való megfelelés
§ (1) E rendelet
a)^*a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b)^*a pirotechnikai termékek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2013. június 12-i 2013/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c)^* § (2) bekezdése a piro-technikai termékek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (átdolgozás) szóló, 2013. június 12-i 2013/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikk (2) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

(1a)^* E rendelet a pirotechnikai termékek nyomonkövetési rendszerének a 2007/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján történő létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 58/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

(3) Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan pirotechnikai terméknek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az emberi élet megóvása tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

melléklet a 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelethez
A telepítési távolság meghatározása

1.1.^* A pirotechnikai raktárépület telepítésénél a létesítmény és a környezetében levő más, védendő létesítmények között, azok irányaiban, legalább olyan védőtávolságokat kell tartani - ha külön előírás eltérően nem rendelkezik -, hogy a pirotechnikai raktárépület legközelebbi, legnagyobb védőtávolságot igénylő „RV-besorolású” építményeiben, az esetleg bekövetkező robbanás lökési hullámának nyomásmaximuma a védendő létesítmények kerítésének, építési telekhatárának vagy nyomvonalának legközelebbi pontjánál ne lépje túl az 1.4. pont 1.4.1.-1.4.5. alpontjában megengedett értéket. A védendő létesítmények irányaiban megtartandó védőtávolságokat az 1.4. pontban meghatározott képletek alapján kell kiszámítani, és a feltételezhető robbanás centrumától kell mérni.

1.2. Az 1.1. pont szerinti védőtávolságot 50%-kal meg kell növelni, ha a pirotechnikai raktárépületet belterület mellé, külterületi lakott terület, vagy országos közút (autópálya, autóút, egyéb főközlekedési út), közforgalmú vasút, honvédelmi létesítmény és repülőtér, illetőleg különleges védelmet igénylő más létesítmény (különösen torony, távközlési létesítmény, függőhíd, gyárkémény, villamosmű, vízmű-telep és közcsőhálózat, kőolaj-, kőolajtermék- vagy gázvezeték külszíni létesítménye) közelébe tervezik telepíteni.

1.3.^* A pirotechnikai raktárépület „RV-besorolású” építményeinek környezetében - mind a létesítményen belüli „RV-besorolású” építmények, mind pedig a külső létesítmények, építmények irányában - megtartandó védőtávolságokat az alábbi képletből kiindulva, számítással kell meghatározni:

ahol:

1.3.1. „R”: a védőtávolság, méterben (az 1.1. pont fogalmi meghatározása szerint),

1.3.2. „M”: az egyidejűleg felrobbantható robbanóanyag-mennyiség, kg-ban,

1.3.3. „E”: a felrobbantható robbanóanyag TNT-egyenértéke (a robbanóanyagok TNT-egyenértékének kiszámítási módját, és az egyes robbanóanyagok TNT-egyenértékeit a 4.1.-4.5. pont tartalmazza),

1.3.4. „p”: a robbanási ütőhullám normál reflexiós dinamikus nyomásmaximuma, kPa-ban (abszolút nyomás), amelyet a védendő építményre, létesítményre követelményként támasztott számszerű értékben kell a képletbe behelyettesíteni (a követelményeket az 5. pont tartalmazza),

1.3.5. „n” és „k”: nagy számú robbantási kísérlet alapján megállapított tényezők, amelyek a robbanási nyomások függvényében változnak (a számszerű értéküket a 6. pont tartalmazza),

1.3.6. „C1”, „C2” és „Ci”: különösen a robbanási ütőhullám terjedési irányában - a robbanás centruma és a védendő hely között - levő falak, védőfalak, védősáncok, domborzat, erdő csillapítási tényezői (számszerű értékeit a 7. pont tartalmazza).

1.4. Az „RV-besorolású” építmények és a védendő építmények, létesítmények között megtartandó védőtávolságok kiszámításához - a védendő építményekre megengedett robbanási nyomásmaximumok és az azokhoz tartozó „n” és „k” tényezőknek a fenti képletbe való behelyettesítése útján kapott - alábbi képleteket kell alkalmazni:

1.4.1. a 110 kPa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó védőtávolság kiszámításához

1.4.2. a 120 kPa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó védőtávolság kiszámításához

1.4.3. a 130 kPa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó védőtávolság kiszámításához

1.4.4. a 150 kPa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó védőtávolság kiszámításához

1.4.5. az 500 kPa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó védőtávolság kiszámításához

A szeizmikus védőtávolság meghatározása

2.1. Azokon a helyeken, ahol a robbantás napi feladatokat képez, a környező építmények védelme érdekében a robbantások szeizmikus hatása ellen védő védőtávolságokat is meg kell állapítani. A szeizmikus védőtávolságokat az alábbi képlet alapján kell meghatározni:

ahol:

2.1.1. „L”: a szeizmikus védőtávolság (az egyidejűleg felrobbanó töltet súlypontjától a megvédendő építménynek a legközelebbi talajfelszíni pontjáig mért távolság) méterben,

2.1.2. „k”: tényező, amelynek értéke

2.1.2.1. évenként legfeljebb öt robbantás esetében 25,

2.1.2.2. naponként többször ismétlődő robbantás esetében 50,

2.1.3. „Q”: az egyidejűleg felrobbanó töltet tömege, kg-ban.

2.2. Ha a 2.1. pontban szereplő képlet szerint meghatározott szeizmikus védőtávolságon belül védendő építmény van, arra vonatkozóan a következő képlettel kell meghatározni a várható rezgési sebesség értékét:

ahol:

2.2.1. „v”: az a rezgési sebesség (mm/s), amelynél nagyobb nem várható „I” távolságban,

2.2.2. „Q”: az egyidejűleg felrobbanó töltet tömege, kg-ban,

2.2.3. „I”: az egyidejűleg felrobbanó töltet súlypontjától a megvédendő építménynek a legközelebbi talajfelszíni pontjáig mért távolság, méterben.

2.3. A rezgési sebesség megfelelő, ha a 2.2. pontban szereplő képlettel kiszámított rezgési sebesség értéke kisebb az alábbi táblázatban közölt értékeknél:

	A	B
1	A védendő építmény megnevezése	Megengedett legnagyobb rezgési sebesség (mm/s)
2	Különleges védelmet igénylő létesítmény (például honvédelmi, távközlési létesítmény, repülőtér, duzzasztógát, 20 méternél nagyobb fesztávú híd)	szakértői vélemény szerint
3	Statikailag bizonytalan, megrongálódott építmény, műemlék, termelő kőolaj- és földgázkút, valamint 0,17 MPa-nál nagyobb nyomás alatt álló csővezeték és szerelvény	2
4	Panelház és statikailag nem teljes értékű építmény	5
5	Statikailag kifogástalan építmény, torony, gyárkémény, villamos és vízmű, szabadtéri villamos berendezés	10
6	Vasbeton vagy acélvázas építmény, alagút, 0,7 méternél mélyebben vezetett csatorna és egyéb csővezeték, valamint szerelvény, föld alatti térség	20
7	Közút, vasút, függőpálya, villamos távvezeték, távbeszélő vezeték	50

A tárolási norma meghatározása

3.1. A pirotechnikai raktárépület tárolási normáit kg-ban - a környező védendő építményeknél megengedett robbanási nyomásmaximumok alapulvételével - az 1.3. pontban szereplő képlet „M”-re kifejezett, alábbi alakjának segítségével kell kiszámítani.

3.2. A tárolási norma kiszámításához az „R” helyébe a pirotechnikai raktárépület robbanási centruma és a védendő építmények közötti tényleges távolságokat kell behelyettesíteni (méterben). A képlet más tényezői megegyeznek az 1.3. pontban meghatározott képletben szereplő tényezőkkel.

Pirotechnikai termékekben használatos robbanóképes anyagok TNT-egyenértéke^*

4.1.^* A pirotechnikai termékekben használatos robbanóképes anyagok TNT-egyenértékét („E”) az alábbi módon kell kiszámítani:

ahol:

4.1.1. „Qrobbanóanyag”: a robbanóképes pirotechnikai anyag fajlagos égéshője (kJ/kg)

4.1.2. „QTNT”: a TNT fajlagos robbanáshője (4187 kJ/kg)

4.2. A pirotechnikai anyagok TNT-egyenértékének számításánál a fajlagos robbanáshő helyett a fajlagos égéshőt kell figyelembe venni.

4.3.^* Az ismeretlen TNT-egyenértékű robbanóanyagok, valamint robbanóképes pirotechnikai elegyek TNT-egyenértékét - méréssel megállapított vagy szakirodalomból vett robbanáshő vagy égéshő adatai alapján - a 4.1. pontban foglalt számítással kell meghatározni.

4.4. A tűzijáték terméknél alkalmazott robbanóképes pirotechnikai anyagok TNT-egyenértéke szakirodalmi adatok szerint:

	A	B
1	Megnevezés	„E” TNT egyenérték
2	Fekete lőpor	0,66
3	Nitrocellulóz (<12,8% nitrát tartalom)	0,97
4	Nitrát - fémporos villanó elegy	1,6
5	Perklorátos - fémporos villanó elegy	2,2

4.5.^* A 4.4. pontban szereplő táblázatban felsorolt pirotechnikai alkotórészeken kívül, a tűzijáték termékben előforduló egyéb pirotechnikai elegyekkel nem kell számolni.

A robbanási ütőhullám megengedett legnagyobb értékei a védendő építményeknél, létesítményeknél

5.1.^* A pirotechnikai raktárépületen belül védendő „RV-besorolású” építmények és szabadterek, valamint a védendő külső létesítmények, építmények - robbanási centrum felé eső - legközelebbi pontjainál, illetve tartózkodási helyein a robbanási ütőhullám nyomásmaximumának („p”) megengedett legnagyobb értékei az alábbiak:

5.1.1. 110 kPa-nál (0,1 bar túlnyomásnál) kisebb

5.1.1.1. az 1.2. pontban felsorolt külső létesítményeknél, építményeknél,

5.1.1.2. a vállalati robbanóanyag-megsemmisítő telep környezetében levő minden építménynél,

5.1.2. 110 kPa (0,1 bar túlnyomás)

5.1.2.1. az 1.1. pontban érintett külső létesítményeknél, építményeknél,

5.1.3. 120 kPa (0,2 bar túlnyomás)

5.1.3.1. a vállalati központi építményeknél (központi irodáknál, műhelyeknél, raktáraknál, laboratóriumoknál és szociális épületeknél),

5.1.3.2. a 20 fő feletti létszámú, nem pirotechnikai raktárépületeknél,

5.1.4. 130 kPa (0,3 bar túlnyomás)

5.1.4.1. a legfeljebb 20 fős létszámú, nem pirotechnikai raktárépületeknél,

5.1.4.2.^* a 20 fő feletti létszámú, pirotechnikai raktárépülethez tartozó, az OTSZ szerint besorolt építményeknél,

5.1.4.3. a 10 fő feletti, „RV-besorolású” építményeknél,

5.1.4.4. a létesítményen belüli főközlekedési utaknál és iparvágánynál,

5.1.5. 150 kPa (0,5 bar túlnyomás)

5.1.5.1. a legfeljebb 20 fős létszámú, pirotechnikai raktárépülethez tartozó, az OTSZ szerint besorolt építményeknél,

5.1.5.2. a legfeljebb 10 fős létszámú, „RV-besorolású” építményeknél,

5.1.6. 500 kPa (4,0 bar túlnyomás)

5.1.6.1. a pirotechnikai raktárépületnél,

5.1.6.2. a pirotechnikai raktárépülethez tartozó, állandó munkahely nélküli segédanyag-raktáraknál,

5.1.6.3. a létesítmény külső kerítésénél.

A kísérletileg meghatározott „n” és „k” tényezők számszerű értékei

6.1. A kísérletileg meghatározott „n” és „k” tényezők számszerű értékeit az alábbi táblázat tartalmazza:

	A	B	C
1	„p” Nyomástartomány (kPa)	„n”	„k”
2	101-110	0,83	2,90
3	111-150	0,69	3,85
4	151-400	0,52	4,10
5	401 felett	0,33	4,60

Különösen épületszerkezetek, műtárgyak, domborzat, erdő csillapítási tényezőinek számszerű értékei

7.1. A különösen az épületszerkezetek, műtárgyak, domborzat, erdő csillapítási tényezőinek számszerű értékeit az alábbi táblázat tartalmazza:

	A	B
1	„C1” „C2” „Ci” csillapítási tényezők	Különösen a robbanási ütőhullám nyomásának csillapítását eredményező épületszerkezetek, műtárgyak, domborzat, erdő
2	0	az olyan vasbeton-építmény esetében, amelynek falai, födéme és ajtaja a robbanási nyomásnak ellenáll,
3	0	az olyan föld alatti építmény esetében, amelyből a robbanás nem képes kitörni a földfelszín fölé,
4	0,3	a várható robbanásnak ellenálló vasbetonfal esetében, az árnyékolt irányban, ha a robbanás a vasbetonfal közelében következhet be,
5	0,4	legalább 50 m szélességű, átláthatatlan, sűrű erdős sáv esetében, az erdős sáv irányában,
6	0,5	két védősánc esetében, amelynek koronatávolsága nem kisebb a két védősánc átlagos koronamagasságának kétszeresénél,
7	0,5	két vasbeton védőfal esetében, amelyek egymástól való távolsága nem kisebb a két védőfal magasságának középértékénél,
8	0,5	az olyan domborzat esetében, amelynek dombmagassága és térbeli elhelyezkedése a védősáncéval egyenértékű, és a talajhullámok ismétlődnek,
9	0,5 - 0,7	védősáncon átvezető alagút két töréssel (a hosszától és a keresztmetszetétől függően),
10	0,6	két vasbeton védőfal esetében, amelyek 1 m-nél nagyobb, de magasságuk középértékénél kisebb távolságra vannak egymástól,
11	0,7	egyszeres védősánc vagy vasbeton védőfal esetében, amely akár a veszélyes, vagy akár a védendő építmény közelében van,
12	0,7	az olyan domborzat esetében, amelynek dombmagassága és térbeli elhelyezkedése a védősáncéval egyenértékű,
13	0,7	az olyan sűrű erdős sáv esetében, amelyen keresztül a lombnélküli időszakban sem látható a védendő építmény,
14	0,8	a 45°-nál kisebb dőlésszögű, egyszeres védősánc esetében,
15	0,8 - 0,9	védősáncon átvezető alagút egy töréssel (a hosszától és a keresztmetszetétől függően),
16	0,9	a 30°-nál kisebb dőlésszögű, egyszeres védősánc esetében,
17	0,9	olyan fal esetében, amely a robbanástól várhatóan lerombolódik,
18	0,9-1,0	védősáncon átvezető alagút, törés nélkül (a hosszától és a keresztmetszetétől függően),
19	1	a robbanás kifúvási irányában (különösen, falon levő nyílás, ajtó, ablak irányában), ha a kifúvás irányában nincs védősánc, vagy vasbeton védőfal,
20	1	a kifúvófal és kifúvó födém esetében.

melléklet a 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelethez

A CE-jelölés

A CE-jelölés a „CE” kezdőbetűknek a következő formában, legalább 5 mm-es nagyságban való feltüntetését jelenti:
A jelölés nagyítása vagy kicsinyítése során a fenti rajz arányait meg kell tartani.
melléklet a 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelethez^*
A pirotechnikai termék gyártásához szükséges engedélykérelem kötelező tartalmi elemei

		A
1.		A kérelmet benyújtó vállalkozás neve
2.		Egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó
	a)	neve
	b)	születési neve
	c)	születési helye és ideje
	d)	anyja születési neve
3.		A gyártás és a pirotechnikai termékek, illetve robbanóanyagok tárolásának helye (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám)
4.		Az építésügyi hatósági engedély száma
5.		Gyártani kívánt pirotechnikai termékek (osztály, típus, UN szám és osztályozási kód)
6.		Kísérleti-ellenőrző vizsgálat, illetve bemutató terület címe (kilövőtér vagy laboratórium megjelölése)
7.		Az objektum tervezett őrzésvédelmi intézkedései
8.		A gyártásért felelős pirotechnikus adatai
	a)	Név (születési név)
	b)	Születési hely, idő
	c)	Anyja neve
	d)	Állandó lakóhely
	e)	Állampolgárság
	f)	Pirotechnikusi bizonyítvány törzslap száma
	g)	Pirotechnikai végzettség megnevezése
	h)	Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma
	i)	Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje
9.		Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.
10.		Benyújtás dátuma
11.		A kérelmet benyújtó cégszerű aláírása

A pirotechnikai termék megsemmisítéséhez szükséges engedélykérelem kötelező tartalmi elemei

		A
1.		A kérelmet benyújtó vállalkozás neve
2.		Egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó
	a)	neve
	b)	születési neve
	c)	születési helye és ideje
	d)	anyja születési neve
3.		A megsemmisítési tevékenység folytatásának helye, címe
4.		Az építésügyi hatósági engedély száma
5.		A pirotechnikai termékek, illetve robbanóanyagok tárolásának helye (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám)
6.		Megsemmisíteni kívánt pirotechnikai termékek (osztály, típus, UN szám és osztályozási kód)
7.		Az objektum tervezett őrzésvédelmi intézkedései
8.		A megsemmisítésért felelős pirotechnikus adatai
	a)	Név (születési név)
	b)	Születési hely, idő
	c)	Anyja neve
	d)	Állandó lakóhely
	e)	Állampolgárság
	f)	Pirotechnikusi bizonyítvány törzslap száma
	g)	Pirotechnikai végzettség megnevezése
	h)	Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma
	i)	Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje
9.		Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.
10.		Benyújtás dátuma
11.		A kérelmet benyújtó cégszerű aláírása

A pirotechnikai termék önálló vizsgálatához szükséges engedélykérelem kötelező tartalmi elemei

		A
1.		A kérelmet benyújtó vállalkozás neve
2.		Egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó
	a)	neve
	b)	születési neve
	c)	születési helye és ideje
	d)	anyja születési neve
3.		Vizsgálati tevékenység folytatásának helye, címe (kilövőtér, laboratórium megjelölése)
4.		A pirotechnikai termékek tárolásának helye (település, utca, házszám vagy helyrajzi száma)
5.		Az építésügyi hatósági engedély száma
6.		Vizsgálni kívánt pirotechnikai termékek (osztály)
7.		Az objektum tervezett őrzésvédelmi intézkedései
8.		A vizsgálatért felelős pirotechnikus adatai
	a)	Név (születési név)
	b)	Születési hely, idő
	c)	Anyja neve
	d)	Állandó lakóhely
	e)	Állampolgárság
	f)	Pirotechnikusi bizonyítvány törzslap száma
	g)	Pirotechnikai végzettség megnevezése
	h)	Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma
	i)	Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje
9.		Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.
10.		Benyújtás dátuma
11.		A kérelmet benyújtó cégszerű aláírása

A pirotechnikai termék forgalmazásához szükséges engedélykérelem kötelező tartalmi elemei

		A
1.		A kérelmet benyújtó vállalkozás neve
2.		Egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó
	a)	neve
	b)	születési neve
	c)	születési helye és ideje
	d)	anyja születési neve
3.		A forgalmazás
	a)	pontos helye (település, utca, házszám vagy helyrajzi száma)
	b)	időtartama
4.		A pirotechnikai termékek tárolásának helye (település, utca, házszám vagy helyrajzi száma)
5.		Tárolási engedély száma
6.		Forgalmazni kívánt pirotechnikai termékek (osztály, típus, UN szám és osztályozási kód)
7.		Tervezett biztonsági intézkedések
8.		Forgalmazásért felelős pirotechnikus(ok) adatai
	a)	Név (születési név)
	b)	Születési hely, idő
	c)	Anyja neve
	d)	Állandó lakóhely
	e)	Állampolgárság
	f)	Pirotechnikusi bizonyítvány törzslap száma
	g)	Pirotechnikai végzettség megnevezése
	h)	Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma
	i)	Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje
9.		Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.
10.		Benyújtás dátuma
11.		A kérelmet benyújtó cégszerű aláírása

A pirotechnikai termék forgalmazásához szükséges bejelentés kötelező tartalmi elemei

		A
1.		A bejelentést tevő vállalkozás neve
2.		Egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó
	a)	neve
	b)	születési neve
	c)	születési helye és ideje
	d)	anyja születési neve
3.		A forgalmazás
	a)	pontos helye (település, utca, házszám vagy helyrajzi száma)
	b)	időtartama
4.		A pirotechnikai termékek tárolásának helye (település, utca, házszám vagy helyrajzi száma)
5.		Tárolási engedély száma
6.		Forgalmazni kívánt pirotechnikai termékek (osztály, típus, UN szám és osztályozási kód)
7.		Tervezett biztonsági intézkedések
8.		Forgalmazásért felelős pirotechnikus(ok) adatai
	a)	Név (születési név)
	b)	Születési hely, idő
	c)	Anyja neve
	d)	Állandó lakóhely
	e)	Állampolgárság
	f)	Pirotechnikusi bizonyítvány törzslap száma
	g)	Pirotechnikai végzettség megnevezése
	h)	Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma
	i)	Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje
9.		Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.
10.		Benyújtás dátuma
11.		A bejelentést tevő cégszerű aláírása

A pirotechnikai termék kiállításához szükséges engedélykérelem kötelező tartalmi elemei

		A
1.		A kiállítást végző vállalkozás neve
2.		Egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó
	a)	neve
	b)	születési neve
	c)	születési helye és ideje
	d)	anyja születési neve
3.		A kiállítás
	a)	pontos helye (település, utca, házszám vagy helyrajzi száma)
	b)	időtartama
4.		Kiállításra tervezett pirotechnikai termékek (UN szám és osztályozási kód)
	a)	megnevezés, kaliber
	b)	osztály
	c)	mennyiség
	d)	összegzett nettó hatóanyag-tartalom
5.		Tervezett biztonsági intézkedések
6.		Felelős pirotechnikus adatai
	a)	Név (születési név)
	b)	Születési hely, idő
	c)	Anyja neve
	d)	Állandó lakóhely
	e)	Állampolgárság
	f)	Pirotechnikusi bizonyítvány törzslap száma
	g)	Pirotechnikai végzettség megnevezése
	h)	Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma
	i)	Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje
7.		Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.
8.		Benyújtás dátuma
9.		A kiállítást végző cégszerű aláírása

A pirotechnikai termék tárolásához szükséges engedélykérelem kötelező tartalmi elemei

		A
1.		A kérelmet benyújtó vállalkozás neve
2.		Egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó
	a)	neve
	b)	születési neve
	c)	születési helye és ideje
	d)	anyja születési neve
3.		A tárolásra szolgáló létesítmény pontos helye (település, utca, házszám vagy helyrajzi száma)
	a)	A tárolóhely típusa (raktárépület, raktárhelyiség, kézi tároló, ideiglenes tárolóhely)
	b)	Hol történik a tárolás (épületben vagy konténerben)
	c)	Épületben lévő tároló esetén az építésügyi hatósági engedély száma
	d)	Ideiglenes tárolóhely esetén a tárolás időtartama
4.		Tárolni kívánt pirotechnikai termékek (UN szám és osztályozási kód)
	a)	megnevezés, kaliber
	b)	osztály
	c)	mennyiség
	d)	összegzett nettó hatóanyag-tartalom
5.		A kérelmet benyújtó által meghatározott tárolási norma
6.		Tervezett biztonsági intézkedések
7.		A tárolásért felelős pirotechnikus adatai
	a)	Név (születési név)
	b)	Születési hely, idő
	c)	Anyja neve
	d)	Állandó lakóhely
	e)	Állampolgárság
	f)	Pirotechnikusi bizonyítvány törzslap száma
	g)	Pirotechnikai végzettség megnevezése
	h)	Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma
	i)	Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje
8.		Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.
9.		Benyújtás dátuma
10.		A kérelmet benyújtó cégszerű aláírása

A pirotechnikai termék felhasználásához szükséges engedélykérelem kötelező tartalmi elemei

			A
1.			A kérelmet benyújtó vállalkozás neve
2.			Egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó
	a)		neve
	b)		születési neve
	c)		születési helye és ideje
	d)		anyja születési neve
3.			A felhasználás
	a)		helyszíne
	b)		ideje (év, hónap, nap, óra között)
	c)		Tűzijáték várható időtartama (perc)
4.			Rendezvény jellege
5.			Felhasználásért felelős pirotechnikus adatai
	a)		Név (születési név)
	b)		Születési hely, idő
	c)		Anyja neve
	d)		Állandó lakóhely
	e)		Állampolgárság
	f)		Pirotechnikusi bizonyítvány törzslap száma
	g)		Pirotechnikai végzettség megnevezése
	h)		Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma
	i)		Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje
6.			A pirotechnikai termékek szerelésében, működtetésében közreműködő nagykorú személyek (segítők)
	a)		Név (születési név)
	b)		Születési hely, idő
	c)		Anyja neve
	d)		Állandó lakóhely
	e)		Állampolgárság
	f)		Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma
	g)		Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje
7.			A helyszínre szállítás
	a)		módja (gépjármű típusa, rendszáma)
	b)		a szállítás kiinduló és célállomása
		ba)	útvonala
		bb)	a tervezett indulási és érkezési idő
8.			Tervezett biztonsági intézkedések
9.			Felhasználásra kerülő pirotechnikai termékek (UN szám és osztályozási kód)
	a)		megnevezés, kaliber
	b)		osztály
	c)		mennyiség
	d)		összegzett nettó hatóanyag-tartalom
10.			Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.
11.			Benyújtás dátuma
12.			A kérelmet benyújtó cégszerű aláírása

A pirotechnikai termék felhasználásához szükséges bejelentés kötelező tartalmi elemei

		A
1.		A bejelentést tevő vállalkozás neve
2.		Egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó
	a)	neve
	b)	születési neve
	c)	születési helye és ideje
	d)	anyja születési neve
3.		A felhasználás
	a)	helyszíne
	b)	ideje (év, hónap, nap, óra között)
	c)	tűzijáték várható időtartama (perc)
4.		Rendezvény jellege
5.		Felhasználásért felelős pirotechnikus adatai
	a)	Név (születési név)
	b)	Születési hely, idő
	c)	Anyja neve
	d)	Állandó lakóhely
	e)	Állampolgárság
	f)	Pirotechnikusi bizonyítvány törzslap száma
	g)	Pirotechnikai végzettség megnevezése
	h)	Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma
	i)	Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje
6.		Felhasználásra kerülő pirotechnikai termékek (UN szám és osztályozási kód)
	a)	megnevezés, kaliber
	b)	osztály (csak 1., 2. és 3. lehet)
	c)	mennyiség
	d)	összegzett nettó hatóanyag-tartalom
7.		Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.
8.		Benyújtás dátuma
9.		A bejelentést tevő cégszerű aláírása

melléklet a 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelethez

A polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzatról

Általános rendelkezések

1.1. A polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) foglaltakat kell alkalmazni a pirotechnikai termék felhasználása során.

1.2. Nem kell a Szabályzatban foglaltakat alkalmazni

1.2.1. a szabadon birtokolható és az egyéb pirotechnikai termékek felhasználása, valamint

1.2.2. a pirotechnikai termékek gyártása, megsemmisítése és raktározása során.

1.3. E rendelet alkalmazásában felelős pirotechnikus az a pirotechnikus szakképesítéssel rendelkező személy, aki a pirotechnikai termék felhasználásáért felel, és a pirotechnikai termék felhasználásában részt vevő személyekért felelősséget vállal.

1.4. A pirotechnikus a tevékenysége során felelősségteljes magatartást köteles tanúsítani, és a pirotechnikai termék felhasználását nem kezdheti meg, illetve nem végezheti tudatmódosító szer (alkohol, gyógyszer, élénkítő vagy bódító hatású anyagok) által befolyásolt állapotban.

Pirotechnikai tevékenység előkészítése

2.1. A pirotechnikai tevékenység helyének kiválasztásánál - a megrendelő által megjelölt helyszín bejárását követően - a felelős pirotechnikus dönti el, milyen típusú pirotechnikai terméket, és az egyes típusokból mennyit használ a tevékenysége során, valamint, hogy hol legyen a pirotechnikai termék telepítésének helye (a továbbiakban: működtetés helye).

2.2. A helyszín bejárása során fel kell mérni a területen lévő és a tevékenység időpontjában ideiglenesen felállított műtárgyak elhelyezkedését, a közönség elhelyezkedését és lehetséges mozgásait, a járművek elhelyezkedését, és azok mozgásának lehetőségét, a tevékenységet befolyásoló időjárási viszonyok lehetséges hatásait, a területen lévő potenciális veszélyforrások elhelyezkedését, a felhasználni tervezett pirotechnikai termékek esetleges hibás működésének lehetséges következményeit, és azok elleni védekezési módokat. Figyelembe kell venni a működtetni tervezett pirotechnikai termék védőterületét és a telepítési hely statikai állapotát is.

2.3. A pirotechnikus a megrendelővel közli az általa kijelölt lezárandó terület (a továbbiakban: ellenőrzött terület) határait, a közönség várható elhelyezkedését, a lehetséges gyülekezés, eltávozás, tájékoztatás, a veszélyhelyzeti kiürítés feltételeit, és közösen - megegyezésük szerint - gondoskodnak arról, hogy a lezárandó területen lehetőleg ne legyen potenciális veszélyforrás.

2.4. A helyszínt úgy kell kiválasztani, hogy a felhasználandó pirotechnikai termék védőterületén belül potenciális veszélyforrás ne legyen.

2.5.^* Amikor a telepítés és a működtetés nem egy napon kerül lebonyolításra, a telepítés kezdete és a termékek élesítése közötti időszakra a felelős pirotechnikus a ellenőrzött területnél kisebb lezárandó területet is meghatározhat. Ez esetben a telepítés kezdetétől a lezárt terület folyamatos őrzéséről gondoskodni kell.

2.6. A felhasználási engedély beszerzését, illetve a felhasználással kapcsolatos bejelentés megtételét követően a felelős pirotechnikus a megrendelővel, illetve a tevékenység helye szerint illetékes rendőrkapitánysággal egyeztetve gondoskodik az esetleges útlezárás, forgalomelterelés, biztonsági őrzés-védelem, hajózási tilalom megvalósításáról, és veszélyhelyzet esetében a tűzijáték leállításáról, ha ezt a pirotechnikai tevékenység kivitelezése igényli, illetve, ha a területileg illetékes hatóságok követelményként előírták.

2.7. A pirotechnikusnak - tíz percnél hosszabb tűzijáték esetében - el kell készítenie a látványtervet, valamint elektromos indítás esetében az áramköri és bekötési tervet, és számolással meg kell határozni az egyes áramkörök indító áramszükségletét.

Pirotechnikai termékek beszerzése, előkészítése, telepítése, működtetése és teendők rendkívüli eseménynél

3.1. Pirotechnikai termék vásárlásánál mindig ellenőrizni kell a megvásárolt termék épségét, valamint felhasználhatóságának a címkén feltüntetett időtartamát. Sérült, lejárt felhasználhatósági idejű terméket nem szabad felhasználni.

3.2. A pirotechnikai termék működési paramétereiről a termék forgalmazójától felvilágosítást kell kérni. Ismeretlen működésű, vagy e rendeletnek megfelelő tanúsítással nem rendelkező pirotechnikai terméket nem szabad felhasználni.

3.3. A pirotechnikai termék tárolásánál a környezeti tűz oltására alkalmas, megfelelőségi tanúsítvánnyal és karbantartást igazoló címkével rendelkező tűzoltó eszközt kell készenlétben tartani.

3.4. A pirotechnikai terméket és a felhasználásához szükséges eszközöket elő lehet készíteni a felhasználás helyén. Ha a pirotechnikai tevékenységet végző vállalkozás telephelyén történik az előkészítő szerelés, akkor szerelő területet kell kialakítani az előkészített pirotechnikai terméket a telephelyről a felhasználás helyére csak a veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával lehet szállítani. Pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyet tilos szerelő területnek igénybe venni, ha ott pirotechnikai terméket tárolnak.

3.5. A szerelési tevékenység esetében kizárólag a munkavégzéshez szükséges anyagokat lehet a helyszínen tartani. A szerelési tevékenységet olyan ruhában és eszközökkel kell végezni, amelyek elektrosztatikusan nem töltődnek fel. Ha szükséges, védőkesztyűt, illetve védőszemüveget kell használni.

3.6.^* A szerelési tevékenység közben - az ellenőrzést végző hatóság képviselőjén kívül - idegen személy nem tartózkodhat a szerelési területen. A szerelő területet folyamatosan tisztán kell tartani, a kiszóródott vagy hulladékká vált pirotechnikai anyagot, robbanóanyagot, pirotechnikai elegyet külön tároló edénybe kell gyűjteni. Szerelés közben gyújtóforrást (nyílt lángot, nagy hőt vagy szikrát adó eszközt) a szerelő területen tartani és használni tilos.

3.7. A pirotechnikai termék előkészítési megbontására, vágására csak olyan eszközök használhatók, amelyek elektrosztatikusan nem töltődnek és szikrát nem képeznek. Pirotechnikai elegyet tartalmazó termék vágására éles vágóéllel rendelkező vágószerszámot vagy ollót lehet használni.

3.8. Az előkészítés során ellenőrizni kell a segéd pirotechnikai termékek és a segédeszközök meglétét, és minőségét.

3.9. A vetőcsőből működtethető pirotechnikai terméket megfelelő vetőcsőbe kell helyezni. A pirotechnikai terméket csak úgy szabad a vetőcsőbe helyezni, hogy a lökőtöltet a csőfar irányában legyen. A pirotechnikai termék kerül a vetőcső aljára, kivéve, ha a termék használati és kezelési útmutatója vagy műszaki leírása ettől eltérő használati módot engedélyez vagy ír elő.

3.10. Beltéri pirotechnikai termék felhasználása alkalmával a védőterületen belül csak igazolt, megfelelően lángmentesített díszlet, anyag helyezhető el.

3.11. Beltéri pirotechnikai termék felhasználásának megkezdése előtt az épület tulajdonosának vagy bérlőjének meg kell győződnie a rendelkezésre álló tűzvédelmi berendezések működőképességének feltételeiről, különös tekintettel a beépített oltóberendezésekre, záporberendezésekre, és fali tűzcsapokra. Nem megfelelő tűzvédelmi berendezés esetében tilos a pirotechnikai termék felhasználása.

3.12. Beltéri pirotechnikai termék felhasználásának végrehajtása előtt a helyi sajátosságokról a létesítmény vezetője tájékoztatja a felelős pirotechnikust, illetve a pirotechnikai termék felhasználóját, míg a felelős pirotechnikus, illetve a pirotechnikai termék felhasználója a szükséges magatartásra kioktatja a közreműködőket, illetve a rendezvényszervezőt. Az oktatás végrehajtását írásban rögzíteni kell.

3.13. A telepítés megkezdése előtt a felelős pirotechnikus tűzvédelmi szempontból átvizsgálja a helyszínt. Ha potenciális veszélyforrást talál, a rendező szervekkel közösen gondoskodik a veszélyforrás megszüntetéséről, vagy tűz elleni védelméről.

3.14. Az ellenőrzött területen az építmények tetőzetét előzetesen át kell vizsgálni, a nyílásokat le kell zárni, vagy nem éghető anyaggal le kell fedni.

3.15.^* A felelős pirotechnikus az ellenőrzött területen bárhol elhelyezheti a működtetés helyét, ha a helyszínbejáráson még nem tapasztalt körülmények lépnek fel, amelyek növelik a pirotechnikai termék felhasználásának kockázatát. A felhasználási engedélyhez és a bejelentéshez csatolt helyszínrajzon bejelölt ellenőrzött terület megnövelhető, ha ez a tevékenység biztonságát fokozza. A változtatásról az engedélyező vagy a bejelentést tudomásul vevő hatóságot még a felhasználás megkezdése előtt legalább 2 órával értesíteni kell.

3.16. A felelős pirotechnikus a telepítést az ellenőrzött terület kijelölésével, lezárásával vagy elkerítésével kezdi. Ha a területet kerítés, fal vagy más egyéb természetes akadály határolja, a lezárás, illetve az elkerítés elhagyható. A pirotechnikai termék felhasználásának megkezdése előtt tizenkét órával a kordon távolságaként a kilövő helytől minimálisan annyit kell hagyni, mint a felhasznált pirotechnikai termékek legnagyobb védőterülete. Ha a telepítés megkezdése és a pirotechnikai termék felhasználásának megkezdése között több mint tizenkét óra telik el, a telepítés megkezdése és a pirotechnikai termék felhasználásának megkezdése előtti 12. óra közötti időszakra a felelős pirotechnikus állapítja meg a kordon távolságát. Ez esetben a telepítés kezdetétől a lezárt terület folyamatos őrzéséről gondoskodni kell.

3.17.^* A pirotechnikai termék telepítését megelőzően az ellenőrzött területre a környezeti tűz oltásához szükséges számú és típusú tűzoltó készüléket - könnyen hozzáférhető módon - ki kell készíteni, továbbá biztosítani kell a tűzjelzés lehetőségét.

3.18. A pirotechnikai termék felhasználásának megkezdése előtt 2-12 órával a tevékenység területe szerint illetékes tűzoltóság közvetlen, vagy a tűzoltóság központi hívószámán a tevékenység megkezdéséről tájékoztatni kell a működési terület szerint illetékes tűzoltóság ügyeletét.

3.19.^* A telepítés során

3.19.1. a pirotechnikai termékek szerelésében közreműködhet nagykorú személy (segítő), aki

3.19.1.1. ha pirotechnikai végzettséggel rendelkezik, a küldeménydarab (külső, illetve belső csomagolóeszköz) megbontását, az előkészítő szerelést, telepítést, élesítést, indítást is végezheti,

3.19.1.2. ha pirotechnikai végzettséggel nem rendelkezik, kizárólag olyan (segéd)eszközök mozgatását, szerelését végezheti, melyek nem tartalmaznak csomagolástól megfosztott pirotechnikai terméket;

3.19.2. a pirotechnikai terméket - a termékre vonatkozó használati és kezelési útmutató vagy műszaki leírás figyelembevételével - elmozdulás-mentesen kell rögzíteni;

3.19.3. az elektromos indítás esetében csak a telepítést követően szabad az indító vezetéket kiépíteni. Ha a töltés a helyszínen történik, a 3.1-3.9. pontban foglaltak szerint el kell végezni az élesítést és a töltést, majd ezt követően kell az indító vezetéket kihúzni vagy a tűzi késleltető rendszert kiépíteni. Nagy kiterjedésű telepítésnél időben párhuzamosan is történhet a telepítés, a vezetékezés és a késleltető rendszer kiépítése.

3.20. A felelős pirotechnikus a pirotechnikai terméket átlátható rendben, és egymástól olyan távolságra helyezi ki, vagy olyan elválasztó anyagot, szerkezetet alkalmaz, hogy lehetőleg hibás működés esetében se okozzanak kárt a többi pirotechnikai termékben, vagy működtessék el azokat. Kézi indításnál a pirotechnikai termékek között biztonságos közlekedő utat kell hagyni, amelynek szélessége legalább 0,9 m.

3.21. Vetőcsövet, római gyertyát úgy kell kalodában elhelyezni, hogy még ferde kilövési állásban se tudjon elfordulni, felborulni. A kalodába - ha a látványterv kifejezetten ettől nem tér el - a vetőcsövet, római gyertyát úgy kell kötegelni, hogy a kötegelés szimmetrikus alakzatot adjon.

3.22.^* Telepítéskor ügyelni kell arra, hogy a lövés irányában akadály ne legyen. A nézők felett átlőni vagy az ellenőrzött területen belül a nézők irányába lőni tilos.

3.23. A kilövés irányát és szögét - az adott időjárási viszonyoknak megfelelően - úgy kell megválasztani, hogy a visszahulló anyagok a környezetet ne veszélyeztessék.

3.24. Az elektromos indító hálózatot mindig a pirotechnikai terméktől az áramforrás irányába kell szerelni. Az indító hálózat kiépítése után lehet csak csatlakoztatni az indító gépet.

3.25. A telepítés megkezdésétől kezdve állandó felügyeletet kell tartani.

3.26. A telepített pirotechnikai terméket védeni kell az időjárás káros hatásaitól. Ha olyan megoldás kerül alkalmazásra, amit a kirepülő eszköz átüt, vagy a pirotechnikai eszköz működését nem befolyásolja, azt nem szükséges eltávolítani. Egyéb esetekben a védőeszközt a felelős pirotechnikus az indítás előtt eltávolítja.

3.27. A vetőcsöveket csoportosan csak úgy lehet ellátni védőfóliával, hogy csak az egy időben működtetett eszközök lehetnek egy védőfólia alatt, egyébként csak egyedi védelem alkalmazható. A gyárilag kötegelve szerelt pirotechnikai terméket egybe lehet fóliázni.

A gyújtószikra-érzékeny pirotechnikai terméket nem éghető védőfóliával védeni kell az akaratlan működés ellen.

3.28. Az ellenőrzött területet a felelős pirotechnikus a telepítés befejezését követően átvizsgálja, és az esetleges tűzforrásokat eltávolítja.

3.29. A felelős pirotechnikus az indító áramforrást a terv szerinti működtetés megkezdése előtt 5 perccel csatlakoztatja az indító áramkörbe. Beépített akkumulátorral, illetve beépített hálózat-ellenőrző rendszerrel ellátott indítógépek esetében a korábbi csatlakoztatás is megengedett.

3.30.^* A pirotechnikai termék felhasználása során az ellenőrzött területen az indítást végző személyzet kivételével más személy nem tartózkodhat. Az indítás előtt az indítást végző pirotechnikus meggyőződik arról, hogy illetéktelen személy nem tartózkodik az ellenőrzött területen.

3.31. Ha a pirotechnikai termék felhasználása közben bármilyen okból illetéktelen személy hatol be az ellenőrzött területre, a felhasználást a felelős pirotechnikus - ha ez lehetséges - leállítja, és addig nem folytatja, amíg az illetéktelen behatoló a területet el nem hagyta.

3.32. A felelős pirotechnikus a felhasználás során folyamatosan figyeli az indító eszközök állapotát, és ha az eszközök bármilyen okból eldőlnek vagy megsérülnek, az indítást a hiba elhárításáig szünetelteti.

3.33. Az indítást végző pirotechnikus folyamatosan figyelemmel kíséri a pirotechnikai termékek működését, és ha rendellenességet tapasztal, az indítást a hiba elhárításáig szünetelteti.

3.34. Az Országos Meteorológiai Szolgálat által közzétett narancs vagy piros riasztási fokozat esetében, illetve erős szélben (a széliránytól függetlenül, ha a szél sebessége a kilövés irányától a pirotechnikai terméket a védőterületén kívülre eltéríti) a pirotechnikai termék felhasználásának lebonyolítását a felelős pirotechnikus elhalasztja, vagy ha már elkezdték, úgy a működtetést - ha ez lehetséges - leállítja.

3.35. Ha a felelős pirotechnikus a működtetés során a közbiztonságra veszélyt észlel, - ha ez lehetséges - leállítja pirotechnikai termékek további felhasználását.

3.36. Tűz esetében - a készenlétben tartott tűzoltó készülékkel - a felelős pirotechnikus azonnal megkezdi az oltást, és értesíti a működtetés helye szerint illetékes tűzoltóságot. Rendzavarás esetében a felelős pirotechnikus a működtetés helye szerint illetékes rendőrkapitányságot értesíti.

Segéd pirotechnikai termékek használata

4.1. Az elektromos indítás szerelése előtt a pirotechnikus ellenőrzi az izzógyújtó állapotát. Ha a gyújtófej vagy a vezeték sérült, az izzógyújtót nem szabad használni.

4.2. Az elektromos gyújtót a pirotechnikai eszközhöz úgy kell csatlakoztatni, hogy szállítás, működtetés közben stabilan maradjon az eszközben, és az izzógyújtó feje ne sérüljön.

4.3. Az izzógyújtó vezetékét minden esetben rögzíteni kell, és az izzógyújtó végeit a bekötésig rövidre kell zárni abban az esetben, ha a vezetékvégek már lecsupaszításra kerültek.

4.5. A hálózat méréséhez csak olyan ellenállásmérő használható, amelynek mérőáram-maximuma a felhasznált izzógyújtó kóboráram biztonsági értékének a fele.

4.6. A kézi indításnál az előkészítés során a felelős pirotechnikus ellenőrzi a gyárilag szerelt eszközök késleltetőinek meglétét, szükség szerint pótolja azokat.

4.7. Gyújtózsinór, stopin szál vagy gyújtószál vágására olyan eszközt, amelynek vágóélei egymásra zárnak, tilos használni. A gyújtózsinórral, stopin szállal vagy gyújtószállal összefűzött terméknél az egész gyújtóláncot védeni kell az akaratlan indítás ellen. Gyújtózsinór esetében toldás, átkötés csak a működés irányában végezhető.

Segédeszközök használata

5.1. A pirotechnikai termék felhasználásának tervezése során a pirotechnikus dönti el, hogy milyen indítási módot választ a végrehajtáshoz. Az indítás módja lehet kézi, elektromos vagy ezek kombinációja.

5.2. Indító vezeték kiépítésénél számítással meg kell határozni az indító vezeték keresztmetszetét. A számítással megállapított szükséges legkisebb keresztmetszetnél kisebb keresztmetszetű vezeték nem használható az indításhoz. Az indító vezetékek hálózata kiépítésének átláthatónak, rendezettnek kell lennie, a vezetékek kereszteződését el kell kerülni. Az indító vezetékeknek olyan hosszúaknak kell lenniük, hogy az indítást végző pirotechnikus hibás termék működése esetén se legyen veszélyeztetve. Az indító vezetékeket védeni kell az égési sérülések ellen.

5.3. Indító gép lehet minden olyan eszköz, amellyel biztonságosan lehet az indító áramkörbe csatlakoztatni az indítani kívánt pirotechnikai terméket. Bármely eszköz alkalmas, ha csak akkor és csak azt a terméket indítja, amit a pirotechnikus eltervezett. Bizonytalan indító impulzusokat adó, illetve műszakilag hibás indító eszközt nem szabad használni.

5.4. Kettőnél több áramkört olyan indító berendezéssel szabad működtetni, amely az alábbi feltételeknek megfelel:

5.4.1. az áramköri működtető elektromos kapcsolók megfelelnek a tápforrás feszültségének,

5.4.2. beépített hálózatellenőrző áramköre (ha van ilyen) nem enged át 5 mA-nál nagyobb áramot,

5.4.3. az indító berendezés kivehető kulcsos főkapcsolóval rendelkezik,

5.4.4. kézi működtetés esetében a nyomógombok kialakítása megakadályozza az akaratlan indítást, rendelkezik vészkapcsolóval, és

5.4.5. rádió adó-vevős berendezés esetében rendelkezik zavarvédelemmel.

5.5. Rádió adó-vevős berendezés esetében meg kell határozni a biztonságos maximális hatótávolságot szabad térben.

5.6. Vetőcsőnek lehet használni fémből, papírból, műanyagból, illetve kompozit anyagból készült csövet, amelynek szilárdsága a lövéskor fellépő erőhatásokat maradandó deformáció nélkül elviseli. Rendellenes működés esetében a fémből készült vetőcsőnek repeszképződés nélkül kell elviselnie az igénybevételt, a nem fémből készült vetőcső pedig csőbontás esetében jellemzően nem képezhet repeszt.

5.7. A cső egyik végét le kell zárni. A fenékdugó készülhet a cső anyagából vagy egyéb anyagból. A fenékdugót a csőhöz szilárdan kell rögzíteni, akár hegesztéssel, ragasztással vagy csavarozással, illetve ezek kombinációjával. A rögzítés módját úgy kell megválasztani, hogy a fenékdugó a lövés után is szilárdan a helyén maradjon.

5.8. Vetőcsőnek csak olyan cső használható, amelynek belső hossza legalább a cső átmérőjének hatszorosa. Ennél rövidebb cső csak a védőterület kiterjedésénél nagyobb felületű víz felett alkalmazható. A cső belső átmérője nem lehet nagyobb a pirotechnikai termék névleges átmérőjénél. A cső falvastagságának a lövés során fellépő erőket mechanikai sérülés nélkül el kell viselnie.

5.9. A vetőcsövet minden töltés előtt ellenőrizni kell. Kizárólag tiszta, repedésmentes, ép állapotú, és a helyén lévő fenékdugóval ellátott vetőcső tölthető be. A töltés során szikramentes anyagból készült töltő rúddal kell a cső fenekére illeszteni a pirotechnikai terméket.

5.10. Rátett töltet alkalmazása tilos.

5.11. A vetőcsőre vonatkozó előírások megváltoztathatók, ha egy adott termék használati és kezelési útmutatója vagy műszaki leírása a fentiektől eltérő használati módot engedélyez vagy ír elő.

5.12. A vetőcsövet kilövéskor rögzíteni kell, hogy a kilövés során keletkező rezgések ne tudják azt eldönteni.

5.13. A kaloda anyaga lehet fa, fém vagy műanyag. A felhasznált anyag szilárdságának és a kaloda kialakítása milyenségének olyannak kell lennie, hogy egy hibás működés során bekövetkező csőrobbanásnál a benne lévő csöveket ne engedje szétszóródni, és a kaloda anyagából se képződjenek repeszek.

5.14. A kalodának a vetőcsövet a vetőcső hosszának legalább két pontján kell rögzítenie.

5.15. A rakétákhoz való tartó elemeket úgy kell kialakítani, hogy a rakétákat egyenként lehessen működtetni, és a vezetőpálcát teljes hosszában megvezessék.

5.16. A római gyertyát olyan stabilan kell rögzíteni legalább hosszuknak két pontján, hogy a sorozatos dinamikus igénybevételt is elmozdulás nélkül elviseljék.

Felhasználás utáni eljárás

6.1. A pirotechnikai termék felhasználásának befejezésével a felelős pirotechnikus leválasztja az indító gépet az indító hálózatról.

6.2. Az indítás befejezését követően legalább tíz perc várakozás után lehet megkezdeni a működtető eszközök átvizsgálását. Soha sem szabad közvetlenül a vetőcső fölé hajolni, csak oldalról nézve szabad vizsgálni az eszközöket.

6.3. A felelős pirotechnikus a felhasználás során indított, de el nem működött pirotechnikai terméket összegyűjti, az eredetileg nem izzógyújtóval szerelt termékről az izzógyújtót leszereli, és külön-külön tároló eszközbe teszi. A felszerelést kizárólag ezt követően szabad visszabontani. Nagy kiterjedésű telepítés esetében az elkülönülő részek visszabontását más részektől függetlenül is meg lehet kezdeni.

6.4.^* A felelős pirotechnikus az eszközöket, az ellenőrzött területet és környezetét is átvizsgálja, hogy az esetleg tűz keletkezését kiváltó parázs, zsarátnok ne maradjon.

6.5.^* A felelős pirotechnikus az ellenőrzött terület megtisztítását és ellenőrzését követően az ellenőrzött területet határoló kordont lebontja.

6.6.^* A felelős pirotechnikus a helyszínt akkor hagyhatja el, ha az ellenőrzött területet átvizsgálta, és azt rendben levőnek találta. A távozás időpontját az engedélyen fel kell jegyezni.

6.7. A pirotechnikai termék felhasználása során keletkező hulladék pirotechnikai anyagot a felelős pirotechnikus összegyűjti, és átadja egy olyan vállalkozásnak, amely jogosult annak megsemmisítésére.

Hírek

TOP termékek

Szavazás

Fórum

Elérhetőség

173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről